2017. október 29., vasárnap

Ne harcolj velem! (fordítás)

Sziasztok! Meghoztam a beígért twincest fordítást :) Pár hete eldöntöttem, hogy ha találok olyan novellát a THF oldalon, ami valamiért megtetszik, akkor elhozom nektek. És valahogy így történt ezzel a történettel is. Elgondolkoztatott, és én imádom az olyan sztorikat, amik valamiért nyomot hagynak bennem. :)  A történet ismét 18+, TWC, ésss nagyon kíváncsian várom a véleményeteket. Szeretnétek még ilyeneket? :)
Eredeti történet: cynical_terror


Veszekedtek, mert szerették ezt csinálni. Minden csípős megjegyzés egy „Gyerünk már!” volt, és minden önelégült mosoly egy csókot előzött meg. Az egész elcseszett volt, legalább annyira, mint ők ketten.
Tom ezt gondolta. Arról, hogy Bill mit gondolt, fogalma sem volt.
Sosem ütötték meg egymást. Sosem engedték ki azt a haragot, amit a szenvedély szított bennük. Csak a szavaikat használták.
Előfordult, hogy Tom túl messzire ment. Olykor a szavai mély nyomokat hagytak, és akkor már nem a csókokról vagy arról volt szó, hogy megadja a lendületet egy jó kis dugáshoz. Néha bántani akarta Billt. És a francba, olyankor szüksége volt arra, hogy tudja, megteheti. Tudni akarta, hogy képes érzelmeket kiprovokálni a fiúból, érezni akarta, hogy Bill törődik annyira vele, hogy mérges, ijedt vagy megbántott legyen miatta.
Bill néha ártalmatlannak és szelídnek tűnt, de volt olyan is, amikor egy kiabálás során a szavai savvá váltak és pokolian égettek. Olyankor ki tudta mondani a legfájdalmasabb dolgokat is.
Tom úgy hitte, harag nélkül képtelen megdugni Billt. Elképzelhetetlennek tartotta, hogy sokkal lágyabban, édesen csábítsa el a fiút. Mert a dühnek megvolt az a tulajdonsága, hogy felperzselte a szégyent.
Nem lett volna szabad ezt csinálniuk. És pont ezért senki sem tudhatta, hogy csinálják.
Bill olyan édes tudott lenni, mint a méz a hatalmas szemeivel és széles mosolyával. Közel bújhatott Tomhoz az interjúk alatt, és a kamera előtt cukorsziruppá változhatott. De az nem csábítás, még csak nem is flört volt. Egyszerűen csak szerette a bátyját, és ezt Tom tudta jól. Tudta, hogy úgy szeretik egymást, ahogy két testvérnek szeretnie kell, legalábbis az idő nagy részében.
Bill flörtje úgy kezdődött, hogy azt mondta a testvérének, „baszd meg!”. Ez mindig egy jó módja volt annak, hogy hamarosan leteperjék, és a csókoktól, amit közben kap, szinte megfájduljon az ajka és a nyelve.
A többiek a bandában úgy gondolták, kettejük kapcsolata zűrzavaros, és Georg néha meg volt róla győződve, hogy Tom tényleg utálja Billt. Máskor a turnébuszon Gustav a kis hálórészéből hallgatta végig a kiabálásukat, miközben azon gondolkozott, hogyan képesek egyáltalán egymás mellett megmaradni.
Csak Tom tudta, mennyire felajzottá és esendővé tudta tenni őt Bill néhány kemény szóval.
– Kibaszottul nem értelek! – kiabálta Bill egy veszekedésük kellős közepén. A hotelszobájukban voltak, és nem számított, ha igazán hangosak. Senki sem hallhatta őket; az újonnan épült, drága hotelben elég vastagok voltak a falak.
– Nem. Én nem értelek téged! – dühöngött Tom. Az erekciója keményen feszült, és alig várta, hogy a kiabálás csókokba fulladjon. Minél hamarabb. A síkosító a zsebében lapult, és ő készen állt. Már napok óta készen állt, csak eddig nem volt okuk veszekedni, pedig egyiküknek fel kellett cseszni a másikat. Ezért Tom megdugott egy lányt.
– Ő csak egy kurva – mondta Bill. – Egy figyelemre éhes ribanc.
– Te vagy a figyelemre éhes ribanc. – Tom tudta, hogy jó úton halad, amikor Bill szemei hatalmasra tágultak, és teljesen elképedve nézett rá. – Ezt te is tudod.
– Talán inkább őt kéne megdugnod a saját testvéred helyett.
Tom elnevette magát a dolog abszurditásán.
– Igen, az a lány tökéletes, Bill. Istenien tud szopni, és befogja a pofáját.
Bill válaszul hisztérikusan felnevetett.
– Remek. Akkor menj, és kúrd meg! Tudom jól, hogy koncertről koncertre követ téged, mint egy elveszett kiskutya.
Igen, Tom megdughatta volna a csajt, de ez a veszekedés túl jó volt, bár nem bánta volna, ha végre történik valami, még mielőtt a nadrágja szétreped.
– Talán megkeresem.
– Akkor csináld, és tűnj innen a picsába! – értett egyet Bill.
Úgy tűnt, hogy komolyan gondolja, amit mondott. De Tom ezt kihívásnak érezte. Majdnem biztos volt benne, hogy nyerni fog, de mi van, ha mégsem? Mi van, ha elindul, és Bill nem fogja megállítani?
Megfordult és az ajtóhoz lépett.
– Majd találkozunk – mondta, és lenyomta a kilincset.
Egy lépés, és Bill elkapta Tom karját. Két lépés, miközben összeszorította a fogait. Három lépésre volt szükség, és máris az ajtó elé állt, hogy elzárja Tom útját.
– Sajnálom – mondta Bill.
Tom tudta, hogy ez nem bocsánatkérés.
– Nem, nem sajnálod – felelte halkan.
– Igazad van – bólintott Bill.
– Kibaszottul szörnyű vagy – Tom megpróbálta ellökni maga elől a fiút, és amikor Bill átkarolta, hogy megcsókolhassa, már biztos volt benne, hogy itt lett vége a veszekedésnek. A csókok egyre szenvedélyesebbé váltak, és hamarosan elbotladoztak az ágyig, de az ajkaik egy pillanatra sem váltak el.
Bill tudta, hogy a síkosítót a bátyja zsebében találja, ahogy azt is, hogy sietnie kell, mielőtt a düh teljesen elpárolog. Letépte a ruháit, felnyitotta a kis tubust, és amikor benedvesítette az ujjait, majd az ágyon térdelve azonnal a saját testébe nyomta őket.
Tom összeszorított fogakkal nézte, miközben gyorsan levetkőzött.
– Siess, túl lassú vagy! – mondta Billnek. A fiú átkozódott, de még egy ujjat hozzáadott az előzőekhez. Azon volt, hogy előkészítse magát, de Tom tudta, hogy nem szükséges ennyit fáradoznia. Már be tudja őt fogadni.
Mielőtt még túlságosan elgyengült volna az édes, nyöszörgő hangoktól, amiket Bill adott ki, gyorsan elhúzta a fiú ujjait az útból és a farkával helyettesítette azokat.
Bill azonnal előreesett, megragadta az ágy fejtámláját és hátramozdult a bátyja felé.
– Jézusom – nyögte ki Bill lihegve. – Képtelen vagy várni.
Tom keze végigsimított a testvére izzadt hátán, aztán hirtelen előremozdult. Mindig az első lökés volt a legjobb.
– Maradj így! – mondta Tom. Bill még erősebben kapaszkodott, miközben megállás nélkül nyöszörgött. Próbált egy helyben maradni, de Tom teljesen leigázta, és állandóan előre csúszott, a homloka pedig a fejtámlának ütődött.
A bátyja mélyen felnyögött és a csípőjénél fogva húzta vissza őt.
– Egy kicsit nehéz mozgó célpontot kefélni – mondta Tom az éles légvételek között.
Bill panaszosan nyafogott és elengedte a támasztékát, hogy kiegyenesedve a hátát a testvére mellkasának dönthesse. Tom felmordult, ezzel tudatva, hogy tetszik neki az új pozíció. A karjaival körbeölelte Bill derekát, és végre tényleg mindent beleadott. Mindketten térdeltek, miközben rövid, kemény és dühös mozdulatokkal csapódott belé.
– Bassza meg, igen! – zokogta Bill. Ez volt a tökéletes behatolási szög mindkettőjük számára. Együtt reszkettek és rezdültek minden mozdulatra. A bőrük annyira sikamlós volt az izzadtságtól, hogy szinte egymáson csúszkáltak. Bill visszatartotta a lélegzetét, és a feje hátracsuklott a másik fiú vállára. Az ajkai közül kiszökő forró levegő Tom nyakát cirógatta, miközben azt mondta: – Még!
Tom a kérésre csak vicsorogni tudott. A testvére mindig többet akart. Sokkal többet kívánt, mint bármelyik lány, akit Tom valaha megdugott. Csakhogy azokkal a lányokkal ellentétben Bill igazán érdekelte, ezért lecsúsztatta a kezét, hogy megtalálja az öccse kemény farkát. Azon volt, hogy még többet adjon neki egészen addig, míg sikítani kezd. Bill szinte üvöltött, mikor az ujjai erősen körbefogták, és keményen masszírozva hátrahúzták a bőrt.
– Tom, Tom, Tom… – kántálta lélegzetvisszafojtva. Tom most már a markában tartotta, többféle értelemben is, és biztos volt benne: a kis punk teljes mértékben ki lesz elégítve. Mindig nehéz volt Bill kedvében járni, de Tom tudta, hogyan alakítsa úgy a dolgokat, hogy a testvére elégedett legyen. Végül is már gyerekkoruk óta ezt gyakorolta.
Majdnem elfeledkezett a saját élvezetéről, miközben Billt simogatta, de aztán megérezte a sürgető tüzet, ami végigszáguldott a péniszén, és még gyorsabban kezdett mozogni. A vég közel volt, Bill remegett, nyöszörgött és összeszorult körülötte. Elég bosszantó belegondolni, hogy közel egy órát töltöttek veszekedéssel, és Tom néhány röpke perc után érezte, hogy hamarosan vége lesz.
– Pontosan… ott… – Bill előre esett, miközben elélvezett, de Tom nem hagyta, hogy lecsússzon a farkáról. Ő még lelkesen üldözte a saját gyönyörét, miközben továbbra is hevesen mozgott, annak ellenére, hogy a testvére halkan azért könyörgött, hagyja abba. Bill az orgazmus után mindig nagyon érzékeny volt.
Tom néhány lökéssel később ment el, és mélyen Billben maradt, miközben hangosan zihált.
– Meg akarsz ölni? – kérdezte Bill a takaróba dünnyögve. Tom elnevette magát és kihúzódott a fiúból. Lefeküdt a forró test mellé, és megharapta Bill vállát. A harc véget ért. Most már újra testvérek voltak.
– A koncert felpumpálta bennem az adrenalint – motyogta válaszként Bill bőrébe, aki kinyújtóztatta a lábait és egy hatalmasat ásított.
– Ha nem lett volna ennyire kibaszottul jó, most szétrúgnám a segged. Három óra múlva fel kell kelnünk.
– Akkor sem tudnál bántani, ha akarnál – harapott a karjába Tom újra.
Bill felhorkant:
– Te is tudod, hogy nem sokkal vagy nagyobb nálam.
– Ott nagyobb vagyok, ahol számít – felelte Tom, mire Bill megforgatta a szemeit.
– Oké, tűnés a szobámból!
– Most tényleg kidobsz, miután olyan orgazmust éltél át nekem köszönhetően, hogy még az agyad is eldobtad? – Tom majdnem megsértődött, de mivel Bill mosolygott, neki is mosolyognia kellett. – Hát milyen testvér vagy te?
– Muszáj egy kicsit aludnom – jelentette ki Bill. – Elfelejtettem, hogy mennyire kimerítő tudsz lenni.
– Elfelejtettem, hogy mennyire szűk tudsz lenni – válaszolta Tom elsötétedett szemekkel. A tekintetük találkozott, és Tom szinte látta, ahogy Bill elolvadt mellette. Újra a testvérére gördült és finoman összedörzsölte az orrukat. – Hm, annyira könnyű veled… – dünnyögte Bill ajkai közé. A fiú készségesen hagyta, hogy újra belécsúsztassa három ujját, és Tom addig simogatta, míg ismét zihálni és nyöszörögni kezdett.
– Baszódj meg! – mondta Bill.
Tom még mélyebbre nyomta az ujjait, és élvezettel figyelte, ahogy a testvére arca egyre vörösebb lesz.
– Baszódj meg te! – válaszolta.
Bill lehunyta a szemeit miközben elmosolyodott.
– Tűnj innen, és dugd meg azt a csajt!
Tom tudta, hogy nem fog sehová menni, legalábbis azon az éjszakán biztosan nem. Egészen addig fogja Billt kefélni, amíg a harcias kedvük megmarad.
Majd ráérnek reggel újra testvérek lenni.

**
Ez egy teljesen másfajta veszekedés volt. Olyan, amikor Bill tényleg bekattant, és Tom csak akkor jött rá, amikor a dolgok mélyére ástak.
Ugyanarról a lányról volt szó. Bill nem foglalkozott vele, hogy Tom megdugta a csajt. Nem, valójában nem igazán érdekelte, hogy a bátyja lefeküdt a kis kurvával. Tom biztos volt benne, hogy nem ez a gond.
– Csak valld be, hogy kedveled őt! – kiabálta Bill, pedig most nem egy szép, biztonságos kis hotelszobában voltak. A turnébuszuk hátsó részén veszekedtek. Georg és Gustav már mindketten bebújtak az ágyukba, és a fülhallgatóikat bedugva néztek valami filmet legalább egy órája.
– Leszarom, hogy mi van vele – mondta Tom érzelemmentes hangon. – Egyikük sem érdekelt soha.
– Róla beszélsz… állandóan – vádaskodott Bill, amitől már csikorogtak Tom fogai. – Minden kibaszott alkalommal.
Tom úgy gondolta, hogy a testvére vonzó, amikor féltékeny. Legalábbis általában. Amikor Bill csak homályosan utalgatott, de ő mégis könnyen kitalálhatta, valójában miről volt szó. De azt utálta, mikor Bill szinte átkokat szórva kiabált, pedig nyilvánvaló volt, hogy csak hiányzott neki a szex.
Azt is szerette, amikor azt tettették, hogy Bill nem is féltékeny. Olyankor jó érzés volt táplálni a féltékenységét, míg végül lángra kapott.
De ez egy nagyon veszélyes játék, és könnyű átlépni a határokat. Tom nézte Bill remegő kezeit, és akkor rájött, hogy egyedül ő játszik. Ezredszerre is elgondolkodott a tényen, hogy talán végig egyedül játszott.
– Ő fontosabb neked – mondta Bill.
Tom meg akarta kérdezni, hogy „Kinél fontosabb?”, de túlságosan zavarban volt. Valószínűleg, ha kiejti a szavakat, egész éjjel veszekedtek volna.
– Csak felejtsd el – ajánlotta fáradt hangon. – Oké?
– Miért? – Bill szeme hirtelen felvillant. – Szeretsz velem kiabálni.
Tom nem akart azokról a dolgokról beszélni, amit szeret. Nagyon szégyellte magát, és inkább a tenyerébe temette az arcát. Milyen beteg játékot űz, és egyáltalán mi a célja vele? Abba kell hagynia.
– Semmi szórakoztatót nem találok ebben az egészben – válaszolta nyugodtan. Ez volt az igazság. Megfordult és kisétált a helyiségből.
Ezúttal Bill nem követte.

**
Tom végzett a játékkal. Az egész beteges és helytelen volt. Befejezte, és eldöntötte, hogy innentől kezdve rendes testvér lesz.
A hálóhelyiségében ücsörgött, az arcára kiült a gyötrő szomorúság és az egész teste előregörnyedt. A szája kiszáradt, és a gondolatai teljesen megbénították. Egy másik városba érkeztek, és ő egy újabb veszekedést hagyott a háta mögött. De most már biztonságban volt a rejtekében; még csak nem is néztek egymásra.
A kocsik és a városok elsuhantak kint, az ablakon túl. Vajon melyek mozogtak, és melyek álltak mozdulatlanul, a földbe gyökerezve? A szemei elhomályosultak; kiértek a városból, és most a fák rohantak a busz mellett, próbálták tartani a tempót.
Aludni készült, mert már hajnali három is elmúlt, amikor Bill kihúzta a függönyt és bemászott mellé az ágyra. Felforgatta a takarót, de Tom túl fáradt volt, hogy nemet mondjon neki.
Bill sem szólalt meg, és miután elhelyezkedett, meg sem moccant. Tom hagyta magát sodródni az álmossággal, és végig a testvére egyre homályosodó arcát nézte, miközben a szemei lassan lecsukódtak.
Aztán egyszer csak Bill megmoccant a takaró alatt, közelebb bújt Tom forró testéhez, és azt suttogta a fülébe:
– Ne harcolj velem.
De lehet, hogy az egész csak álom volt, és ha Tom felébred, semmire sem fog emlékezni.

10 megjegyzés:

  1. Ez nagyon tetszett!
    Nagyon köszönjük,h lefordítottad!😘😘❤😍
    Érdekes megközelités,h a büntifatot,azt,h tudják helytelen igy intézik el,h majdnem verekednek elötte.Mindent szeretek ami róluk szol,de ezt Te tudod❤😘❤😘❤😘
    Én örülők,ha ilyen fantasztikusan dolgokat hozol és kapunk töled!😘😘😘😘😍😍😍😍❤❤❤

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Petra!
      Nagyon szívesen :) Örülök, hogy ez a kis történet is tetszett neked. Jönnek majd még ilyenek. Puszi :)

      Törlés
  2. Szia!

    Huu, nehez megszolalni egy ilyen tortenet utan...
    Megertem h mely nyomot hagyott benned, csodalatos volt a maga modjan.
    Nem tudok most hirtelen tobbet mondani, kicsit sokkolt, de nagyon tetszett es szivesen olvasnek tobb ilyet, imadom az ikreket! :) <3
    Koszonom h forditottal nekunk egy ilyen remekmuvet! :)

    Puszi, D.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia D!
      Néha szükség van ilyen keserédes sztorikra is :) Nagyon szívesen, és hamarosan lesznek még ilyenek. Puszi :)

      Törlés
  3. Hmm... Hát köszi. Nem mondom, hogy jól esett olvasni. Végig ezerrel vert a szívem és az összes pihe felállt a testemen. Libabőr, fültől bokáig.
    Lendületes volt erőteljes, vad.. és nagyon szomorú.
    Két testvér akik imádják egymást és nem tudnak szabadulni a szexuális vonzástól, ami egymás karjaiba taszítja őket. De, hogy ne legyen akkora éle a dolognak veszekedéssel indítanak, és a büntetés maga a szex.
    Na és mi a jutalom a játék végén?
    A harc nélküli élet.
    Game over!
    Köszönöm! 😘😘😘😘

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Ha ilyen reakciókat váltott ki belőled, akkor már érdemes volt lefordítanom. Néha kell az, hogy ne csak vattacukor felhős legyen minden, nekem az ilyen történetek a legélethűbbek. Persze, néha jó csupa édességet olvasni, de azért ezek sokkal tovább megmaradnak. Puszi :)

      Törlés
  4. Ez remek volt. Érdekes megközelítés, hogy büntetik magukat, de a végén ott a jutalom. Szívesen olvasnék még ilyeneket. Már várom,hogy legközelebb mit hozol.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Nagyon örülök, hogy neked is tetszett :) Hamarosan hozok még ilyet, de az teljesen más lesz. Puszi :)

      Törlés
  5. Szia HDawn!
    Ismét valami ismeretlen-ismerőssel ismertettél meg! Elképesztően fordítasz!

    Hát...meg ismerhettük a büntüdat legmélyebb bugyrait és a 'szégyen' és a szerelem harcát.

    Nagyon szépen köszönöm az élményt!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Köszönöm, nagyon aranyos vagy. Már az elején eldöntöttem, hogy vagy normálisan fordítok, vagy sehogy :D Hamarosan érkeznek még ilyenek. Puszi! :)

      Törlés