2017. szeptember 30., szombat

Crescendo (fordítás)

Sziasztok! Először is, kellemes hétvégét mindenkinek! :) Másodszor... hoztam egy fordítást, aminek az a különlegessége, hogy az első valódi twincest a blogon, azaz Bill és Tom testvérek, ennek ellenére (vagy pont emiatt?) romantikus érzelmeket táplálnak egymás iránt. Mivel a történet 18+, ezért kérlek, ha a téma már alapból taszít, el se kezdd! Akik ennek ellenére még itt vannak, jó olvasást kívánok, és kíváncsian várom a visszajelzéseket, mert nagyon érdekel, hogy mennyire érzitek ezt befogadhatónak. :) 

Crescendo: Zenei kifejezés (olasz, ejtsd: kresendo). A dal egyre növekvő hangerővel, fokozatosan erősödő dinamikával történő előadásmódja.

Az időzítés nagyon jónak tűnt, Bill mégis már egy hete remegett a szorongással vegyes várakozás miatt. Tommal megtervezték az egészet. Egyetértettek, hogy a környezet, az idő és a helyzet is tökéletes lesz. Az első éjszakán kell megtörténnie, amit a Maldív-szigeteken töltenek.
A szexuális feszültség az ikrek között már évek óta egyre csak növekedett, így várható volt, hogy valami történni fog. Legelső alkalommal egy kis botlás volt az egész. Véletlenszerű intim érintések részegen, közvetlenül a vidámparkban eltöltött szülinapi partijuk után. Mostanra pedig már hónapok óta egymás körül legyeskedtek. Bill még sosem volt ennyire elégedett. Imádta a bátyját, mindent szeretett benne és rajta, így nem volt nehéz a döntés: Teljesen oda akarta adni magát Tomnak.
Amikor a mahal-i reptéren leszálltak a gépről, alig szóltak egymáshoz. Valójában az egész úton minimálisra csökkentették a beszélgetést. Normál esetben több órát el tudtak tölteni egymással kényelmes szótlanságban, de ez alkalommal Bill a feszültségtől majd kiugrott a bőréből.
– Hozzuk el a poggyászokat! – mondta Tom, és a tenyerét ösztönösen Bill hátára simította.
– Fel kéne hívnunk anyát, hogy szóljunk neki, rendben megérkeztünk.
Tom csak a szemét forgatta, mielőtt válaszolt:
– Bill, húsz évesek vagyunk. Tudom, hogy te biztonságban vagy, és te tudod, hogy én is. Mi számít még?
Bill grimaszolt, de közben a gyomrában feléledtek a pillangók. Imádta, amikor Tom ennyire banális dolgokat említett kettejükről.
– Anya igenis számít, ezt te is jól tudod.
– Rendben – felelte a fiú nevetve. – Akkor hívd fel, amíg megszerzem a bőröndöket.
Tom egy utolsó mosollyal elsétált a poggyászkiadó futószalaghoz, Bill pedig kivette a telefonját a zsebéből. Egy pillanatra mozdulatlanná dermedt, és a testvérét bámulta. El sem hitte, hogy nyaralni voltak együtt, mint egy igazi pár. Ahogy teltek a hónapok, egyre inkább úgy viselkedtek, mint a szerelmesek, és ez kissé megijesztette őt. De emellett az egész izgalmas is volt.
Amennyire csak vissza tud emlékezni, titokban mindig vonzódott a bátyjához. Tom és ő már-már furcsán közel álltak egymáshoz gyermekkoruk óta, és Bill mindig azon tűnődött, hogy mekkora károkat okozna a kapcsolatukban, ha szintet lépnének. Természetesen tudta, hogy az egész helyzet nagyon bizarr – testvérek voltak, hogyan lehetséges, hogy romantikus érzelmeket tápláljanak egymás iránt? De minden annyira természetesnek tűnt kettejük között, annyira jónak, hogy az átmenet a testvéri szeretetből idáig nagyon zökkenőmentesen alakult.
És Bill jól érezte. Amikor először csókolóztak, nem volt benne semmi kínos, nem volt szükség kérdésekre, és később nem is haragudtak egymásra a történtek miatt. A dolgok tökéletesen alakultak, és azóta csak még jobb lett minden.
Bill tárcsázta az otthoni számukat, és amíg kicsöngött, továbbra is a csomagokra várakozó Tomot figyelte.
– Halló?
– Szia, anya! – mondta Bill. – Megérkeztünk.
– Mintha bármi is vissza tudott volna tartani titeket a trópusi naptól és tengerparttól – nevetett Simone. – Jól érzitek magatokat?
– Még a reptéren vagyunk – felelte a fiú. – Tom elment a csomagokért.
– Ó, Bill, ne hagyd, hogy mindent megcsináljon neked!
Bill összerezzent. Hirtelen bűntudatot érzett, és nem csak azért, mert Tom ment a bőröndökért.
– Természetesen nem fogom!
– Pedig mindig ez történik – mondta a nő kedvesen. – Szeretném, ha kettőtök vakációja a lehető legcsodálatosabb lenne.
– Ja. – Bill gyomra hirtelen bukfencet vetett, ahogy belegondolt, hogy milyen gyönyörű lehet a nyaralásuk, főleg, ha majd lemegy a nap. – Oké, anya.
– Máris lerázol?
– Szeretlek – mondta gyorsan Bill. – Néhány nap múlva felhívlak.
– Én is szeretem a kicsikéimet – felelte Simone, aztán megszakította a hívást. Bill visszarakta a telefonját a táskájába, az ajkába harapott, és a szemével kereste Tomot. Amikor megtalálta, odament hozzá, és megbökte a vállát, mire a bátyja mosolyogva fordult felé:
– Még meg kell várnunk a másik táskádat – mondta Tom. – Istenem, muszáj volt két hatalmas bőröndöt hoznod?
– Régebben neked is a kettő volt, mikor még hordtad azokat a sapkákat – felelte Bill. Meghúzta a fiú egyik fonatát, mire a testvére csak a szemeit forgatta.
Bill végre egy kicsit nyugodtabbnak érezte magát. Semmi oka nem volt idegesnek lenni. Éppen azon a helyen nyaralt, amit a legjobban imádott, azzal a személlyel, aki a legfontosabb volt számára az egész világon. Aznap éjjel pedig először fognak szeretkezni.
– Minden rendben? Egy kicsit sápadtnak tűnsz... – mondta Tom.
Bill nyelt egy hatalmasat, és magára erőltetett egy mosolyt:
– Igen, jól vagyok.
Őszintén remélte, hogy tényleg készen áll erre.

**
Az esti vacsoránál Bill a szokásosnál is többet fecsegett. Úgy tűnt, Tomnak romantikázni van kedve, ezért elvitte őt egy puccos étterembe a tengerparton. Az elmúlt években már többször is jártak ott, de a fiú most egy kicsit ki is öltözött. Bill lazítani akart, ezért hagyta, hogy a kedves gesztussal levegye a lábáról. Nem sokat randizott még, és egy Tommal eltöltött közös vacsorát nehéz egyáltalán annak nevezni, de Billnek mégis az volt.
– Nem vagy éhes? – kérdezte Tom. Az ő tányérja már üres volt, és Bill vacsorájával szemezett.
A fiú megrázta a fejét, és vállat vont:
– Nem, nem igazán.
Tom féloldalasan elmosolyodott:
– Kaphatok belőle?
– Vegyél csak! – intett Bill a saját tányérja felé.
– Nagyszerű – mormolta a bátyja. Felszúrt a villájára néhány zöldbabot és rákot. Bill hátradőlt a széken, mert érezte, hogy egyetlen falatot sem tudna leerőltetni. A gyomra már napok óta remegett.
Néhány óra múlva első alkalommal fogja magába engedni Tomot. Ezt még soha, senkinek nem hagyta. És mielőtt ők ketten összegabalyodtak volna, még csak eszébe sem jutott. Technikai szempontból az egész szörnyen kínosnak tűnt, de tudta, hogy Tom nagyon szeretné teljesen megkapni, amitől izgatott várakozás lett úrrá minden porcikáján.
Készen akart rá állni.
Egy hónappal ezelőtt megegyeztek, hogy az első alkalom a nyaralásuk során fog megtörténni.
Éppen a forró pillanatok kellős közepén voltak. Tom a testvérén feküdt, az ágyékukat erősen összedörzsölték, és egy pillanatra sem hagyták abba a csókolózást. A végtagjaik és a hajuk szétterült a lepedőn, és akkor Tom farka becsúszott Bill lábai közé. Bill összeszorította a combjait, a forró bőre körbeölelte a bátyja péniszét, aki azonnal hangosan felnyögött az őrjítő érzéstől.
– Lehetne, hogy… Basszus, egyszer megengeded, hogy bejussak oda? – kérdezte Billtől.
– Hová? – kezdte a fiú, de hirtelen leesett neki. – Ó, óh…
– Tudom, hogy furcsának tűnik, de... Szabad? – Tom megcsókolta az ikertestvére nyakát, miközben édesen tapogatózva megérintette a legintimebb helyen. – Szereted, amikor hozzád érek itt, ugye?
Bill elfordította a fejét, és hangosan nyelt egyet:
– Azt hiszem… – felelte, mert valójában még csak kétszer történt meg.
A bátyja kíváncsian lejjebb csúsztatta az ujját a testvére bejáratáig, aztán óvatosan benyomta egy kicsit, ezzel teljesen zavarba hozva mindkettőjüket. Tom reménykedve figyelte Bill arcát, és a tekintete tele volt könyörgéssel és imádattal.
– Igen – mondta ki végre Bill. Mindent meg akart adni Tomnak. Mindent.
– Most?
Bill gyorsan megrázta a fejét:
– N...nem. Nem. Időre van szükségem – nyöszörögte, amikor Tom picit beleharapott a fülébe.
– Nagyon sokat jelentene nekem – mondta Tom halkan –, ha megtennénk. Tudod, ha szexelnénk...
Aztán meghozták a döntést. Az első éjszakán a Maldív-szigeteken le fognak feküdni egymással. Billnek vegyes érzései voltak ezzel kapcsolatban, de kétségtelenül nagyon akarta.
– Föld hívja Billt! – mondta Tom játékosan az asztal túloldaláról.
Bill elmosolyodott.
– Bocsi, csak… a gondolataim teljesen máshol járnak.
Tom letette a villáját, és homlokráncolva figyelte a testvérét.
– Ugye, nincsenek rossz érzéseid az estével kapcsolatban? Tudod… a ma estére gondolok.
– Nem hiszem. Csak ideges vagyok – felelte Bill. – Ez azért elég nagy dolog...
– Majd lassan haladunk – mondta Tom mosolyogva.
Bill hümmögött valamit válaszként, aztán a lábát Tom bokájához simította. Látta, ahogy a testvére elpirul, és hirtelen a szorongása vággyá alakult. Természetesen nagyon is akarta, hogy megtegyék. Szüksége volt erre a szoros kötelékre egész életében, és biztosan minden tökéletesen fog alakulni.

**
– Ó, basszus… – Tom bevezette Billt a hálóba, lefektette a puha, hófehér takaróra, és vadul, tökéletesen csókolta. – Bassza meg, Jézus! – Bill esküdni mert volna, hogy csillagokat látott, megesküdött volna, hogy a zene végre elérte a crescendo-t, csak nekik. Tudta, hogy ez a pillanat tökéletes lesz, és a közöttük lévő kapcsolat majd átvezeti őket az egészen. – A kurva életbe! – És most… csak káromkodott. – Francba! – Fájt neki. – Ó, a picsába! – Nagyon. – Tom! – szólalt meg hangosabban. Most valahogy még a kedvenc becézését, a „Tomit” sem tudta kiejteni. – Basszus, lassabban!
– Ha lassabban fogom csinálni, már meg sem mozdulok – felelte a bátyja, és a homlokát a fiú vállához szorította. A farka Bill bejáratához nyomódott, és egyszerűen nem akart bemenni. – Lazítanod kell, Bill, muszáj… ez így nem fog működni.
– Nem fog sikerülni – Bill összerezzent, és az izmai még inkább megfeszültek. – Ó, istenem. Csak… Tudod egyáltalán, hogy mit művelsz…?
Tom az ágyon térdelt, tartotta a testvére csípőjét, és közben lágyan simogatta, hátha sikerül megnyugtatnia. A dolog talán még működött volna, ha nem remeg annyira.
– Honnan tudhatnám, ha ezt még sosem csináltam? De sikerülni fog, csak vegyél egy mély levegőt.
– Úgy érzem, meg fogok halni – motyogta a fiú.
– Jézusom, Bill – nyögte Tom frusztráltan. Épphogy a farka hegye volt csak a testvéreben. – Ez így… Kibaszottul szűk vagy, muszáj lenne lenyugodnod.
– Majd valamit felnyomok a seggedbe, és meglátjuk, te mennyire tudsz lenyugodni – csattant fel Bill, és a fejét a párnába temette. – Istenem, ne haragudj! A francba, ennek annyira…
Tökéletesnek, elképesztőnek, káprázatosnak kellett volna lennie. Erre pont az ellenkezője történt.
A szállodai szoba csöndes volt, túlságosan is, és olyan volt, mintha az idő ólomlábakon vánszorogna. Bill úgy érezte, mintha kettészakították volna, pedig a testvére pénisze alig volt benne. Meztelenek voltak, izzadtak, káromkodtak és remegtek. Próbálta lenyugtatni magát, és igyekezett rávenni a testét, hogy befogadja Tomot, de nem sikerült. Minden apró mozdulat égetett és csípett, ráadásul már hányingere is volt.
– Kibaszottul romantikus – motyogta Bill. Ránézett Tomra, és a szíve megszakadt. Talán ez egy jel volt, hogy nem kéne többnek lenniük, csupán testvéreknek.
– Tudom, mire gondolsz, de felejtsd el – mondta Tom. Kihúzódott, és fájdalmas arccal simított végig a péniszén. – Basszus, most mit fogunk csinálni?
Bill az oldalára fordult, és távolabb húzódott a bátyjától. Az ablakon keresztül nézte az éjszakai eget és az óceánt.
– Nem tudom. Fájdalmat okoztál nekem.
– Én nem akartam…
– Nem, de attól még megtörtént – mondta Bill élesen. – Mégis mekkora a farkad? A francba, azt hiszem, vérzek.
Néhány percig teljes volt a csönd. Aztán Bill érezte, ahogy Tom lemászott az ágyról, és a ruhák susogó hangjából kikövetkeztette, hogy felöltözött, és elővette a cigijét.
– Lemegyek sétálni – mondta Tom. – El kell szívnom néhány szálat.
– Szia – suttogta Bill. A párnán feküdt, és szorosan összezárta a szemeit. A sikertelen próbálkozás miatti csalódás érzése még mindig égette a testét. Összetört a szíve. Hogy lehetne valami helyes, ha ilyen rossz érzés?!
Bill hatalmasat tévedett. Rosszul sejtette, hogy Tom és ő tökéletesek együtt. Hogy tökéletesen összeillenek a szexben is, azért, mert minden másban így volt.
Amikor meghallotta a becsukódó ajtót, újra kinyitotta a szemeit. Annyira hülyén viselkedett! Most az egész vakációjuk tönkrement, pedig ez csak az első nap volt.

**
Később azon az éjjelen, amikor Tom végre visszajött, Bill azt tettette, hogy alszik. Nem akart beszélni vele, nem akarta látni. Még mindig fájt szíve, és végtelenül szomorú volt amiatt, ami történt. Nem tudta, miért, de úgy érezte, hogy ez azt jelenti, ezentúl nem lehetnek együtt Tommal. Legalábbis nem abban a formában, ahogy eddig csinálták. Kínozta a lelkét, hogy minden, ami hónapokkal ezelőtt értelmet nyert, hirtelen nagyon rossz dolognak tűnt. Minden kellemes érzés, a magabiztosság magjai teljesen eltűntek, és a helyüket egy lüktető méregfog vette át. Olyan volt, mintha az egész világ összeomlott volna, mert Bill számára Tom jelentette az egész világot.
Bill reggel korán felébredt, és azonnal kimászott az ágyból, hogy magára kapja a fürdőnadrágját. Egyedül akart lemenni a partra, és most a hajával vagy a sminkjével sem foglalkozott. Minél hamarabb ki akart szabadulni a szobából, mert képtelen lett volna Tom szemébe nézni. Nem tudott volna neki olyan dolgokat mondani, amiben még ő sem volt biztos.
Tom a kanapén aludt el, és egy pillanatra maga a tény is lesokkolta Billt. Már nagyon régen fordult elő, hogy külön ágyban aludtak. A fiú kényszerítette magát, hogy elforduljon, és egyenesen az ajtó felé induljon.
Odakint a nap fényesen sütött, és majdnem azonnal leégette a hófehér bőrét, amikor kilépett a szabadba. Feltette a napszemüvegét, az ujjaival végigtúrta a haját, és elindult a part felé. A hotelnek szerencsére volt saját strandja, tehát az ikrek nyugodtan sétálgathattak, vagy aludhattak kint a napon, ha ahhoz volt kedvük. Bill örült ennek, és gyorsan választott egy kis részt a homokos parton, ahová leterítette a törölközőjét, aztán lefeküdt, és kinyújtóztatta a testét.
Nem tartott sokáig, mire álomba merült, és amikor órákkal később felébredt, a hullámok már a lábát nyaldosták. Álmosan ült fel, miközben megállapította, hogy végigaludta az árapályt. A friss óceáni levegő az arcát simogatta, és minden olyan tökéletesnek tűnt… amíg rá nem jött, hogy miért volt ott egyedül.
– Francba – motyogta, ahogy a könyökére támaszkodott, és a kezébe fogta a mobilját. Már majdnem délután egy volt, és Tomtól egyetlen üzenet vagy hívás sem érkezett. Bill egy sóhajjal megnyitotta egy régebbi beszélgetésüket, és írni kezdett:
„Mit csinálsz?”
Eltelt néhány perc, mire választ kapott:
„Pihenek”
Bill a homlokát ráncolta. Rájött, hogy máris nagyon hiányzik a testvére, és azon tűnődött, hogy együtt talán kitalálhatnának valamit… Talán újra megpróbálkozhatnának a szexszel.
„Nélkülem? :P” – írta egy kis mosollyal.
Ezúttal nagyon hamar választ kapott:
„Ja. Hé, foglaltam magamnak egy külön szobát. 234-es. Gyere át, ha van kedved.”
Bill egy rövid ideig bámulta az üzenetet, és közben úgy érezte, mintha arcul csapták volna. Aztán hívta Tom számát. Olyan ideges volt, hogy kiabálni akarta. Annyira jó lett volna megütni vagy összetörni valamit.
– Halló?
– Miért? – kérdezte Bill azonnal.
– Mit miért?
– Miért kértél külön szobát?
Tom egy pillanatig nem válaszolt, aztán erőltetetten nevetni kezdett:
– Most viccelsz?
Bill annyira erősen szorította a telefonját, hogy attól félt, összetöri. A bátyja hangja túl hideg és kimért volt…
– Gyerünk, Tomi – szűrte Bill az összeszorított fogai között. – Csak mondd el nekem.
– Nem tudom, mit mondjak ezzel kapcsolatban.
– Nem – ráncolta a homlokát Bill.
– Nem? – ismételte Tom.
– Nem, nem teheted… nekünk… – mondta, de a hangja állandóan elcsuklott.
– Nem tudok most a közeledben lenni – mondta Tom halkan. – Nagy hibát követtünk el, és szerintem el kell töltenünk egy kis időt külön, aztán…
– Nem – mondta Bill ismét.
– De – felelte a testvére. – Bill, én… én nem akarlak bántani. Úgy, ahogy tegnap tettem. Kikészülök tőle, még csak rágondolni sem bírok. Te vagy a mindenem, és szükségem van a testvéremre. Ez sokkal fontosabb.
Bill kiengedett egy remegő lélegzetet, mielőtt megkérdezte:
– Most szakítasz velem?
– Mennem kell.
– Hová? – kérdezte Bill. – Egy szigeten vagyunk, ahol senkit sem ismerünk. Mégis hová kell menned?
Tom hezitált, aztán azt mondta:
– Később találkozunk.
– Tom…
– Ne csináld ezt, Bill! – mondta a fiú határozottan. – Rendbe fogunk jönni. Csak egy kis időre van szükség, érted?
– Nekem rád van szükségem – felelte Bill halkan és elveszetten.
– Talán mégsincs annyira szükségünk egymásra, mint gondoltuk – válaszolta Tom, és hangosan felsóhajtott. – Később látjuk egymást.

**
A hét azzal telt, hogy az ikrek igyekeztek elkerülni egymást. Amikor mégis találkoztak, csupán udvarias beszélgetést folytattak, de még azt is a minimumra szorították. Bill tartotta magát, és nem ment Tom szobájának a közelébe sem, ráadásul úgy tűnt, a testvére tökéletesen elvan egymagában. Ez fájt neki a legjobban – nem gondolta, hogy Tom ennyire könnyedén fogja kezelni, hogy az ikre nincs mellette egész nap. Ő egyáltalán nem érezte egyszerűnek a helyzetet.
Minden nap kifeküdt a partra néhány órára, aztán sétálgatott a sziget falujában, megnézte a látványosságokat, és bement néhány boltba. Ez volt az eddigi legmagányosabb nyaralása, és már alig várta, hogy hazainduljanak. Vissza akarta kapni a normális életét, még akkor is, ha az magányos lesz.
Nem értette, hogy mi okozta közöttük ezt a hatalmas szakadékot. Azóta már sokszor átgondolta az első éjszakájukat a szigeten. Persze, az egész kényelmetlen, frusztráló és fájdalmas volt, de már rosszabb dolgokon is keresztülmentek. Sokkal rosszabbakon is. Előfordult, hogy ketten voltak az egész világ ellen, de most Bill teljesen egyedül érezte magát.
Maga köré fonta a hosszú karjait, és a hullámokat bámulta a parton ücsörögve. Már kezdett sötétedni, és ő egyre jobban fázott.
– Bill.
A fiú hátranézett. Tom mögötte állt a homokban, a kezében egy plusz pulcsival.
– Mit akarsz? – kérdezte Bill halkan. A térdeit a mellkasához húzta, aztán ráfektette az állát.
– Láttalak a szobámból – felelte Tom. – Hideg van itt kint. Összepakoltál már holnapra?
– Ja, rendben vagyok – mondta Bill, és közben megvonta a vállát.
– Jézusom, vedd már fel ezt! – dünnyögte Tom. Bill ölébe ejtette a felsőt, és lekuporodott mellé. – Sajnálom… sajnálom, hogy így alakult a nyaralásunk.
Bill nem válaszolt.
– Hiányoztál – mondta Tom. – Csak aludtam a napon, aztán játszottam a gitáromon a szobámban. És sokat ettem.
– Akkor is ezt csinálod, ha veled vagyok – felelte a fiú. – Fáradt vagyok.
Fel akart kelni a földről, de Tom megfogta a karját, ezért nem mozdult.
– Átjössz a szobámba? – kérdezte lágyan.
Bill szíve hirtelen majd kiugrott a mellkasából:
– Tessék?
– Szeretném, ha átjönnél a szobámba. Töltsd velem az éjszakát! – kérte Tom.
– Miért?
– Mert a testvérem vagy, és hiányzol – válaszolta mosolyogva, de Bill azonnal elfordult.
– Még nem állok készen, hogy csak a testvéred legyek – mondta.
– Ki mondta, hogy csak az lehetsz?
Bill újra Tomra nézett, akinek a tekintete sötét volt, de a tűz már ott csillogott benne. Bill nyelt egy hatalmasat, aztán elmosolyodott:
– Tényleg?
Tom bólintott, és újra rákérdezett:
– Akkor jössz?
– Persze.
Bill remegett az izgatott boldogságtól, amikor elindultak a hotelbe. Ugyanakkor nagyon határozatlannak is érezte magát.
Követte a bátyját a szobába, és mikor végre odaértek, bezárták maguk mögött az ajtót. Egy pillanatra megálltak, mozdulatlanul bámulták egymást, mintha fel akarnák falni a másikat, mielőtt az ajkaik találkoztak volna. A rövid úton az ágyig egy pillanatra sem váltak el egymástól, kétségbeesetten csókolóztak még akkor is, amikor lefeküdtek a matracra, amit átitatott Tom finom illata.
Bill megragadta Tom pólóját, és türelmetlen nyafogások közepette húzta át a fején. Egy pillanatra újra megállt, és az ajkát nyalogatva itta magába Tom feszes, lebarnult felsőtestének látványát. Elmosolyodott, aztán lehúzta magához a fiút, hogy az szájuk egyre fűtöttebb és mélyebb csókokban egyesüljön.
– Érints meg! – nyöszörögte Bill a csókok között. Teljesen elragadtatva beleolvadt Tom szorosan ölelő karjaiba. Az idősebb testvér örömmel engedelmeskedett, végigsimította a fiú testét egészen le, a fürdőnadrágja korcáig. Bill gerince megfeszült, megemelte a mellkasát, hogy még intenzívebben érezhesse Tom forró bőrét, és akkor a bátyja végre teljesen leereszkedett, hogy a saját testével takarja be őt.
Együtt mozogtak, együtt dörgölőztek és vonaglottak szorosan egymáshoz feszülve.
Tom a testvére hajába csúsztatta az ujjait, mire Bill kettejük között lenyúlva megtalálta a bátyja forró, sötétvörösen lüktető péniszét. Annyira hiányolta ezeket a vágytól fűtött pillanatokat. A szájában összefutott a nyál, miközben próbált kibújni Tom alól, hogy feltérdelhessen, és végre a nyelvén érezze az ízét.
Miközben fel akart ülni, a bátyja ujjai beleakadtak a hajába, és meghúzták az egyik tincsét.
– Aú, Tomi – mondta halkan.
Tom teljesen lefagyott, és elkerekedett szemekkel nézett le Billre.
– Bántottalak?
– Nem, csak meghúztad a…
– A kurva életbe, már megint fájdalmat okoztam! – nyögte megtörten a fiú, és egy pillantással később már fel is ugrott az ágyról. A szoba legtávolabbi csücskébe menekült, az egyik tenyerét a tarkójára szorította, és fel-alá sétált, mint egy űzött vad. – Basszus, Bill, nem akartam…
– Csak a hajam volt – ült fel Bill is az ágyon, és homlokráncolva nézte a testvérét.
Tom azonnal megrázta a fejét:
– Nem érdekel, nem bánthatlak megint.
– Fejezd be ezt az idióta viselkedést! – szólt rá Bill. – Nem vagyok punci, egy kicsit lehetsz velem durva. Miért hiszed azt, hogy annyira törékeny vagyok?
Tom végre felé fordult, és egy darabig csak nézte.
– Ha mi ketten így vagyunk együtt, mindig csak... fájdalmat okozok neked. Megijedtem, ne haragudj.
– Én nem bántottalak néha? – kérdezte Bill. – Egyszer, amikor részeg voltam, majdnem leharaptam a farkad.
– Ez most más. – Tom összefonta a karjait a mellkasa előtt, és sóhajtott. – Muszáj gondolkodnom. Azt hiszem, talán menned kéne.
Bill képtelen volt megmozdulni.
– Micsoda?
– Legközelebb nem tudom majd magam leállítani, Bill – felelte Tom élesen. – Ha továbbra is ezt csináljuk, több fog kelleni. Meg akarlak dugni, és mindketten tudjuk, hogy az milyen jól megy nekünk.
– Ó, istenem – Bill végre összeszedte magát, lemászott az ágyról, és felkapta a felsőjét. – Oké, Tom. Holnap találkozunk.
– Bill…
– Baszd meg! – csattant fel a fiú. Kisétált az szobából, és amikor belépett a sajátjába, kétszer is becsapta az ajtót. Alaposan belerúgott a bőröndjébe, aztán ledobta magát az ágyra, és minden frusztráltságát beleüvöltötte a párnába.
Egy órát várt, hátha Tom ír neki, felhívja, vagy utána jön, de semmi sem történt.

**
A repülőút hazafelé csöndesen és végtelenül kínosan telt. Bill nem emlékezett rá, hogy valaha része lett volna ilyen rossz nyaralásban. Tom eddig minden utazás alkalmával egész idő alatt mellette volt. Nagyon várta ezt a nyaralást, hiszen ők ketten végre többet jelentettek egymásnak, és nagy reményeket fűzött az első szeretkezésükhöz.
Ráébredt, hogy a kapcsolatuk elején nem kellett volna úgy viselkednie, mint egy szűz kislánynak. Már akkor le kellett volna feküdniük, és kideríteni, ha nem működik köztük a szex. Akkor talán nem kezdenek el még jobban kötődni egymáshoz.
Nem tudta, hogy ami tönkrement közöttük, valaha még rendbehozható-e, és ez a tudatlanság bosszantotta. Elképzelhető, hogy visszatér még az az időszak, amikor csak testvérként tekintettek egymásra, de máris érezte, hogy már nem lenne elégedett azzal az állapottal. Tommal akart lenni. Mindig és mindenhogy. Sokat gondolkozott, miközben egyedül ücsörgött a tengerparton, és rájött, hogy a szíve még mindig a bátyjánál van, akármennyire is összetört időközben.
Amikor hazaértek a közös házukba, Tom a konyhapultra dobta a kulcsokat. Bill csak álldogált a konyhában, és a csempéket bámulta.
– El kéne hoznom a kutyákat anyától és Gordontól – mondta a az idősebb testvér. – Talán ott töltök néhány éjszakát, mielőtt visszajövök.
– Mehetek én is? – kérdezte Bill, miközben a száját rágcsálta.
– Nem tudom, hogy ez jó ötlet-e – felelte Tom homlokráncolva.
– Nem akarok egyedül lenni. Nem igazságos, hogy míg te anyával, Gordonnal és a kutyákkal vagy, én itt maradok magamban.
– Nem akarod áthívni Andreast? – érdeklődött Tom. – Georg és Gustav még mindig nyaralnak, ha jól tudom.
– Tomi – mondta Bill alig hallhatóan. – Ugyan már! Csak én vagyok az. Miért viselkedsz ilyen bután?
– Ja, csak te vagy – sóhajtotta Tom. – Miért gondolod, hogy bután viselkedem? Arról van szó, hogy nem akarom, hogy a történtek közénk álljanak. Az egész borzasztóan zavaró, és te túl fontos vagy nekem. Csak szeretnék távol maradni tőled egy darabig, amíg elmúlik.
– Ez hülye ötlet, és nincs benne logika – jelentette ki Bill, miközben összefont karokkal nekidőlt a pultnak. – Engem nem tudsz elkerülni, hiszen kilenc hónapon keresztül egy méhen osztoztunk.
– Krisztusom – sóhajtotta Tom, miközben a szája egy apró mosolyra görbült. – Tudod, hogy képtelen vagyok veled vitatkozni, ha kijátszod ezt a kártyát. Rendben, menjünk.
Bill még szélesebben elmosolyodott; megnyerte ezt a csatát, és úgy érezte, tett egy lépést a jó irányba.

**
Késő este értek vissza a négy kutyával. Az út Loitsche-be és vissza elég nyugodtan telt. Beszélgettek, viccelődtek, nagyon sokat nevettek, és kétszer is megálltak a McDonalds-nál. Amikor végre beléptek a hamburgi házukba, a kutyák azonnal megtámadták őket. Mindkettőjüket összenyalták, ugattak, és boldogan csóválták a farkukat. Bill leült a földre, és odahívta őket magához, miközben Tom a konyhába ment, hogy megtöltse a tálkáikat ennivalóval.
– Adj nekik több kaját! – kiáltotta Bill, miközben a fekete labrador picinye – aki már annyira nem is volt kölyökkutya – az egész arcát kutyapuszikkal terítette be. – És plusz jutalomfalatokat, szalonnadarabokat, és…
– Bill – nyögte Tom. – Ne kényeztesd el őket!
– De olyan sokáig voltunk távol, és nagyon hiányoztak – mondta Bill. – Biztosan borzasztóan magányosak voltak Scottyval, Kasimirrel, anyával és Gordonnal...
Tom mosolyogva sétált ki a konyhából:
– Ó, igazad van, nézz csak rájuk! Már csak árnyékai régi önmaguknak.
Bill hangosan felnevetett, aztán feltápászkodott a földről, és egy hatalmasat ásított. Ahogy az órára nézett, látta, hogy már hajnali három is elmúlt. Szeretett volna már ágyba bújni, de nem akart egyedül aludni. Elgondolkozott azon, hogy ez vajon már Tomnak is eszébe jutott-e.
– Ideje aludni mennünk – mondta Tom. – Hosszú volt a nap.
– Pontosabban az egész hét hosszú volt – felelte Bill, mire a bátyja bólintott.
– Ja. Hát akkor… reggel látjuk egymást.
Bill szíve összeszorult a mellkasában, ahogy összeráncolta a homlokát, és nézte Tomot elsétálni.
– Tomi, várj!
– Hm?
– Azt hiszem… – kezdte Bill, de nehezen jöttek a szájára a szavak. – Úgy értem, az összes cuccom a szobádban van. A párnáim, a takaró, meg ilyesmi.
– Ó, igazad van – felelte Tom. – Be akarsz jönni érte?
Nem, azt akarom, hogy megcsókolj, és utána megkérj, hogy aludjak veled! – gondolta Bill keserűen.
– Bill? – szólalt meg Tom halkan.
– Persze, megyek a cuccaimért – mondta Bill bosszúsan. Elsétált a testvére mellett, és bement a szobába. A pillantása azonnal Tom ágyára siklott. A közös ágyukra. Gyorsan lehajolt, és egy kupacba húzta a takaróját meg a párnákat, hogy könnyen fel tudja emelni, aztán azonnal átment a szobájába. A kutyák szorosan a nyomában loholtak, mert mindig ott aludtak, ahol Bill volt. Ez az egyetlen tény boldogította a fiút ebben a szánalmas helyzetben.
– Jó éjt! – kiabált fel neki Tom az előszobából.
Bill nem válaszolt, csak ledobta a cuccokat az ágyára, aztán a lábával becsapta az ajtót. A kutyák hatalmas szemekkel, összezavarodva néztek fel rá.
– Ma éjjel csak ti és én leszünk – mondta nekik a fiú.
Ledőlt a matracra, és anélkül kucorodott be a takaró alá, hogy levetkőzött volna.

**
Billnek azon az éjszakán nagyon valósághű és részletes álma volt. Amikor felébredt, elgondolkozott azon, hogy vajon Tom is ugyanazt álmodta-e, mert már régen rájöttek, hogy ha ennyire részletes volt, akkor másnap mindketten szóról szóra fel tudták idézni ugyanazt.
Az álmában Tom és ő szeretkeztek. Szenvedélyes, intim és intenzív, forró együttlét volt. Nem beszéltek, csak tökéletes összhangban mozogtak, és Bill megesküdött volna rá, hogy érezte, ahogy Tom lüktet benne. Hideg izzadtságban ébredt fel, és amikor visszaidézte az álmát, teljesen kizsigerelve érezte magát. Azért, mert a valóságban nem történt meg, és főleg azért, mert már nem voltak együtt.
Annyira valósághű volt, hogy elhitte, lehetséges, hogy egyszer megtörténjen köztük az egész. A szívében érezte, és már az sem számított, ha az újra össze fog törni a reményvesztettségben.
Túl kell lépniük a történteken, és ki kell találniuk, hogyan valósíthatják meg. Fel kell fedezniük egymás minden porcikáját, és akkor talán működni fog, hiszen ezt leszámítva minden annyira jó, amit együtt csináltak.
Amikor Tom reggel álmosan lebotladozott a konyhába, a fonatai kuszák voltak, és csak egy pizsamanadrágot viselt, ami mélyen, a csípőjén lógott. A barnaság, amit a Maldív-szigeteken szerzett, csodásan festett a testén, annyira, hogy Billnek oldalra kellett néznie. Így is túl későn kapcsolt, a gyomra már megfeszült, és még mindig érezte a forróságot, amit az álom szított benne. Képtelennek érezte magát arra, hogy a testvére szemébe nézzen.
– Müzli? – kérdezte Tom, miközben a kezével végigsimította a hasát.
Bill megrögzötten az előtte heverő újságra koncentrált.
– A konyhaszekrényben.
– Ó – mondta Tom, és hangosan ásítva a pulthoz csoszogott. – Nem, a müzli mégsem jó ötlet. Csinálok gofrit. Te is kérsz?
Bill megrázta a fejét, amiből a bátyja természetesen semmit sem látott, hiszen háttal állt neki.
– Bill, hahó!
– Nem – felelte gyorsan.
– Volt egy furcsa álmom – mondta Tom hirtelen, miközben a hűtőben kotorászott. – Te is benne voltál.
Bill pillanatok alatt elpirult.
– Tényleg?
– Ja. Mi ketten… – nevetett halkan Tom, aztán megcsóválta a fejét. – Biztos nem kérsz gofrit?
– Mit álmodtál? – kérdezte Bill. – És nem. Úgy értem, biztosan nem kérek.
– Azért valamennyivel többet csinálok. Nem akarom, hogy felzabáld a reggelim.
– Szereted, amikor eszek a tányérodból – felelte Bill.
Tom halványan elmosolyodott erre a kijelentésre:
– Most túl éhes vagyok hozzá.
Bill újra a magazint bámulta, miközben a bátyja a konyhában tett-vett. Annyira ideges volt, és annyira nyugtalan. Nagyon szerette volna megragadni Tomot, felkenni a hűtőre, és keményen megcsókolni. Könyörögni akart érte, hogy lépjenek túl a történteken, és újra együtt legyenek.
– Nem emlékszem, mi volt az álmomban – mondta Tom hirtelen. – Csak azt tudom, hogy te is ott voltál.
– Értem. – Azzal Bill felállt az asztaltól, és visszament a szobájába. A kutyák egy kupacba összebújva aludtak az ágyán, és ő is összegömbölyödött a takarón, hogy csatlakozzon hozzájuk.

**
Eltelt egy hét, és Bill egyik este nagyon későn ért haza. Az egész napjuk azzal telt, hogy promóciós interjúkat adtak magazinoknak és rádióknak. Kimerült volt, hiszen jó sok idő elment azzal, hogy elmondja az újságíróknak, a dalok az új albumról mind személyesek, és nem, még mindig nem gondolja, hogy az igaz szerelem valaha rá fog találni. Legalább most egyikük sem kérdezte arról, hogy mi a banda nevének jelentése.
Nem tudta, hogy a testvére otthon van-e, mert a kötelező programok után elváltak. Úgy gondolta, hogy még mindig Georgnál lehet, és söröznek meg az X-boxon játszanak egész este. Az előszobában lerúgta a cipőit, aztán a konyhába ment, és felkapott egy almát.
– Késő van. Merre jártál?
Bill elejtette az almát, és majdnem felordított a meglepettségtől. Pislogott néhányat, hagyta, hogy a szeme hozzászokjon a sötéthez, és akkor végre meglátta, hogy Tom a kanapén ült, a combján pedig az egyik kutya pihentette a fejét.
– Ó, istenem, Tomi – mondta Bill. – Krisztusom. Jól rám ijesztettél.
– Hol voltál?
Bill megvonta a vállát, aztán lehajolt, hogy felvegye az almát.
– A stúdióban, aztán a konditeremben, és utána Andi-hez is beugrottam egy kicsit. Miért?
– Nem is tudom, csak fogalmam sem volt, merre jársz – felelte Tom, aztán felállt a kanapéról, és lassan Bill felé lépett. – Vártam rád.
– Miért? – kérdezte Bill újra. – Majdnem hajnali egy van. Már aludnod kéne.
– Nem tudtam. Már egy ideje szarul alszom. Amióta mi… tudod.
– Sajnálom – mondta a fiú homlokráncolva.
– És volt egy álmom kettőnkről. Az egész annyira kibaszottul szexi volt – mondta Tom halkan. – Együtt voltunk… szexeltünk, és…
– Tom…
– És annyira jó volt – fejezte be halkan.
– Én is ezt álmodtam – suttogta Bill.
– Annyira sajnálom, hogy bántottalak – mondta Tom. A hangja nagyon furcsa volt, feszültnek tűnt a belesűrített érzelmektől. – Nem akarom újra átélni. Teljesen kikészített, amikor láttam, hogy szenvedsz. Mindig bosszút akarok állni azon a seggfejen, aki bánt téged. Meg akarom ölni. De ez alkalommal én voltam az a seggfej.
– Tomi…
– Kibaszottul szeretlek. Szerelmes vagyok beléd, Bill, és nem akarom azt tettetni, hogy nem így van. Ha veled lenni azt jelenti, hogy nem szexelhetünk, akkor oké, nem fogunk – jelentette ki Tom, és a hangja közben majdnem elcsuklott. – De… az elég nehéz lesz.
– Tom…
– Úgy értem, innentől kezdve minden rajtad múlik – folyatta az idősebb testvér. – Azt akarom, hogy neked is jó érzés legyen, bármibe is kerül. Te jelented számomra az egész kicseszett világot, tudod?
Bill nem válaszolt a kérdésre, csupán Tom karjaiba vetette magát, aztán kétségbeesetten összeszorította az ajkaikat. Mindene bizsergett, a lábai remegtek, a fülei pedig felforrósodtak. A bosszantó feszültség végre feloldódott kettejük között, és most nem állt közéjük semmi, miközben erősen összefeszítették a testüket.
– Dugj meg! – suttogta Bill a csókok között. – Kérlek, szeretném…
A bátyja elsötétült tekintettel bámulta, és az egyik ujjával lassan hátrasöpört egy tincset Bill halántékáról.
– Akarod?
Bill azonnal bólintott:
– Igen, nagyon.
– Basszus – morogta Tom, és a merevedését a testvére hasához szorította. Bill felsóhajtott, hiszen már annyira hiányolta ezt a fajta közelséget, hogy az ő farka is azonnal megkeményedett. Nyöszörögve és mosolyogva puszilgatta Tom ajkait, mielőtt megragadta a bátyja vállát.
– Vigyél az ágyadba. Most!
Tom nem vitatkozott, azonnal megfogta Bill csuklóját és maga után húzta a sötét helyiségből egyenesen a hálója felé. Becsapta maguk mögött az ajtót, kizárta a kutyákat – ez alkalommal Bill sem tiltakozott –, aztán lefektette a fiút az ágyra.
Egy percig csak a szemeikkel itták a másik látványát, miközben hevesen ziháltak. Tom a testvére tincsei közé csúsztatta az ujjait, és finoman masszírozta a fejbőrét, miközben Bill már szinte dorombolt. A dolgok most lassan és nyugodt tempóban épültek közöttük. Az idősebb testvér megszabadult a pólójától, aztán segített levenni Billét is, aki közben felült, és immár a meztelen mellkasához húzta Tomot. Az ujjaival a bátyja hátát simogatta, kitapogatta az izmai lágy kontúrját. Tom szexi, édes dolgokat suttogott a fülébe, amitől annyira elárasztotta a vágy, hogy majdnem elolvadt a lepedőn. Lenyúlt, és ki akarta csatolni a fiú övét, de a bátyja elkapta a kezét és megcsóválta a fejét.
– Nem?
– Nem – felelte Tom mosolyogva. – Hagyd, hogy most én csináljak mindent.
Bill kieresztett egy remegő sóhajt, aztán beleegyezően bólintott.
– Oké.
Bill becsukta a szemeit, miközben Tom a nadrágot és a bokszert húzta le a keskeny csípőjéről, és a következő pillanatban már teljesen meztelenül feküdt alatta. Egy picit remegett, de hívogatóan nyitotta szét a combjait, hogy a bátyja be tudjon közéjük feküdni. Amikor újra kinyitotta a szemét, látta, hogy Tom is leveszi az utolsó ruhadarabokat, és amikor végzett, magára húzta a fiút. Erőteljesen dörgölőztek egymás felforrósodott testéhez, amíg mindketten felnyögtek az élvezettől. Tom a kezeire támaszkodott, lenyomta a csípőjét, és összefogta a merevedésüket, ezzel mindkettőjüket finoman kényeztetve.
– Tomi – suttogta Bill. Megfogta a bátyja kezét, és lejjebb irányította a hosszú ujjakat. Lejjebb a hasánál, a farkánál, a heréinél egészen addig, míg a fiú ujjhegyei a bejáratához értek. Tom felnyögött, de azonnal elhúzta a kezét.
– Biztos vagy benne? – kérdezte a fiútól.
– Csináld! – Ez volt minden, amit Bill mondott lágyan sóhajtozva. Még széjjelebb tárta a lábait, miközben Tom egy kicsit hozzányomta az ujját, de még mindig nem hatolt be. Bill majdnem sikított; nem szerette az előjátékot, és azt kívánta, bárcsak máris az aktusnál járnának, de nem akarta megismételni azt, ami legutóbb történt, ezért vett egy mély levegőt, és próbálta ellazítani a testét, miközben a bátyja elővette a síkosítót.
Tom lassan benyomta az egyik ujját, mire Bill zihálni kezdett. Furcsa volt, hogy valaki ennyire intim helyen érinti meg, de ugyanakkor különleges és csodálatos érzés is. A kezét Tom szoros fonatai közé csúsztatta, miközben a bátyja óvatosan ujjazta. Összeszorította a fogait, és halkan szitkozódott, ahogy Tom egyre mélyebbre nyomult.
– Ez így rendben van? Milyen érzés? – kérdezte az idősebb testvér.
Bill lehanyatlott a párnára, és halkan felsóhajtott.
– Furcsa, de nem rossz… Folytasd!
Az igazság az, hogy az sem érdekelte volna, ha az egész szörnyű, mert már maga a tény, hogy Tom ujjai benne voltak, és megérintették ott, mélyen, elég szexi volt ahhoz, hogy a végtelenségig beinduljon. De szerencsére emellett még jó érzés is volt minden egyes mozdulat. Mintha Tom végigcirógatott volna egy helyet Billben, amiről még a fiú sem tudott semmit, de most világossá vált számára, hogy mennyire érzékeny. Ez kielégítő és furcsán jó érzés volt.
– Szereted ezt csinálni? – kérdezte Bill idegesen.
A bátyja ujjai megálltak egy pillanatra, aztán elmosolyodott:
– Ugye csak viccelsz velem? – kérdezte Tom, a következő pillanatban pedig mélyebbre csúsztatta az ujjait, ami elég volt ahhoz, hogy Bill máris csillagokat lásson. Az egész teste összerándult, hangosan felkiáltott, és a csípője elemelkedett az ágytól.
– Basszus, basszus – nyöszörögte kifulladva. – Óh, Tomi!
– Jó érzés, ugye? – vigyorgott a testvére.
– Ó, istenem, annyira jó! – válaszolta Bill. A térdei szorosan Tom dereka köré szorultak, miközben zihálva lélegzett. – Azt akarom, hogy… kibaszottul akarom, hogy végre belém hatolj, és megérintsd azt a pontot a farkaddal! Kérlek!
Tom mosolya azonnal eltűnt, és komoly tekintettel nézte a fiút:
– Biztos vagy benne?
Bill nagyon különösen érezte magát. Teljesen elvesztette az irányítást a teste felett, csak remegett és nyöszörgött. Szüksége volt valami forróra… valamire, ami mélyen lüktet benne, és Tom férfiassága tökéletesnek tűnt erre a feladatra. Lenyúlt, a kezeivel széthúzta magát, és várakozásteljesen nézett a bátyjára.
– Oké – morogta megadóan Tom, aztán feltérdelt, és közelebb húzta magához a fiút. Bill hangosan felsóhajtott, és próbálta magát lélekben is felkészíteni. Már nem volt szűz, három lánnyal is lefeküdt az évek során, de még soha senkit nem engedett magába. Abban sem volt biztos, hogy meleg-e, csak azt tudta, hogy mindennél jobban magában akarja a bátyját. Érezni akarta a közöttük lévő kapcsolatot. Szüksége volt erre.
– Készen állok – suttogta.
Tom beleharapott az ajkába:
– Szeretnéd, hogy használjunk óvszert?
– Nem – rázta meg a fejét Bill.
– Tuti?
– Igen.
– Oké. Oké – bólintott Tom, majd megfogta a síkosítót és nyomott belőle a kezére. Bill minden egyes mozdulatát pislogás nélkül követte, ahogy az izgatott várakozás egyre csak épült benne. Megint minden elromlik majd, mint legutóbb?
– Ne félj! – mondta Tom, mintha olvasna a gondolataiban. – Tudom, hogy aggódsz, de én nem.
A fiú csak bólintott, aztán próbált ellazulni. Tom feljebb nyomta a combjait, és amint elhelyezkedett közöttük, a farkát a bejárathoz illesztette. Bill először becsukta a szemeit, de aztán úgy döntött, látni akarja Tom arcát, miközben beléhatol. Ahogy a bátyja előre mozdult, a fájdalom azonnal végigsöpört az egész testén. Pontosan az a fajta kín, ami néhány hete alaposan lehangolta őt, de most eldöntötte, nem fogja hagyni. Az ajkába harapott, felnézett a testvére arcára, elkapta a tekintetét, megszilárdítva a köztük lévő kapcsolatot.
– Mélyebben – suttogta.
Tom bólintott, és lassan beljebb hatolt teljesen elvarázsolt arckifejezéssel. Bill összeszorította a szemeit és képtelen volt visszatartani a fájdalmas nyöszörgést, mire a bátyja azonnal megállt, de ettől csak még rosszabb lett. A fiatalabb testvér a csípőjénél húzta még közelebb, arra ösztökélve, hogy ne hagyja abba. Tom közben a füle alatti érzékeny részt csókolgatta, próbálta lenyugtatni és ellazítani, ahogy lassan tovább haladt. Bill újra kinyitotta a szemét, és nedves puszikat adott Tom nyakára. Annyira forró és finom illatú volt a bőre, hogy nem tudott neki ellenállni. A bátyja felnyögött, és még mélyebbre csúszott a testében. Aztán megállt. Csak egymást nézték, nem szóltak semmit, nem is mozdultak egy millimétert sem.
– Folytasd – mondta Bill halkan. – Tovább!
– Ez a legjobb dolog, amit valaha csináltam – válaszolta Tom szégyellősen mosolyogva, mire Bill halkan kuncogni kezdett.
– Akkor csináld! – könyörögte reszkető hanggal.
Aztán Tom hozzáért ahhoz a kis ponthoz, mélyen Bill testében, amitől a fiú kontrollálatlanul felordított. Megtörte a csöndet a szobában, és olyan hangosan nyögött fel, hogy a kutyák elkezdtek ugatni az ajtó túloldalán. Az ikrek először ledermedtek a csókban, de aztán nem bírták ki, és egymás szájába nevettek.
– Basszus, gyerünk! – mondta Bill zihálva, egy kicsit még mindig mosolyogva. – Mutasd meg, mire vagy képes!
– Francba – dünnyögte Tom, és erősen belemarkolt a testvére csípőjébe, hogy egyhelyben tartsa. Amikor keményen belevágódott Billbe, egyszerre nyögtek fel, és Tom már alig bírta visszafogni magát. – Bassza meg, annyira szűk vagy, Bill. Az egész tested kibaszott szexi.
– Mmm – nyögte Bill, mert pillanatnyilag csak ennyire volt képes. Hagyta, hogy megdugják, miközben a kín és a gyönyör keveréke egyre nagyobb hullámokban öntötte el a testét. Ő is érezte, hogy milyen szűk a bátyja farka körül, de megpróbálta az izmait még jobban összeszorítani. Lenyúlt kettejük közé, megmarkolta a saját péniszét, és néhány mozdulat után máris érezte, hogy így még csodálatosabb az egész. Közben a szabad karjával Tom nyakába csimpaszkodva közelebb húzta a fejét, és olyan szenvedélyesen csókolta, mintha az élete múlna rajta. Egy pillanattal később Tom remegni kezdett és visszafojtotta a hangját.
– Tomi? – kérdezte Bill, és a bátyja arcára simította a tenyerét. Érezte a testében, ahogy Tom elélvezett, és akkor felnézett a fiúra, akinek grimaszba rándult az arca az orgazmus közben. – Te most… ez gyors volt – mosolygott.
– Shh – dünnyögte Tom, és teljes súlyával a fiúra hanyatlott. Hangosan zihált, Bill pedig frusztráltan mocorgott alatta. Nagyon szüksége lett volna már arra a bizonyos orgazmusra.
– Tomi.
– Hm?
– Tomi… szeretném… – mondta lágyan, és összeszorította a lábait Tom dereka körül. A bátyja kihúzódott, és Billnek elállt a lélegzete, amikor érezte, hogy a sperma lassan kifolydogál belőle. Túlságosan erotikus és izgató volt az egész. – Oh, te jó ég…
– Hagyd, hogy én csináljam – kérte Tom, aztán feltérdelt az ágyon és máris lehajolt a testvére ágyékához, hogy a szájába vegye a farkát. Bill felnyögött, és erősen megmarkolta a fonatokat. Mindketten nyöszörögtek, és Bill már az élvezet határán volt, amikor Tom egy határozott mozdulattal belécsúsztatta két ujját.
– Basszus, basszus! – zokogta a fiú. Három hullámban élvezett, egy része a saját hasára, a többi pedig a bátyja szájába került. Tom lustán mosolyogva, félig leeresztett szemhéjai mögül nézett fel rá, miközben letörölte a száját a kézfejével.
A pillanat csöndes és teljesen szürreális volt. Bill kinyújtózott és kicsit mocorgott a lepedőn. Jó érzés volt szeretni és szeretve lenni, főleg azok után, hogy alaposan és kielégítően meg lett dugva. Még mindig az járt a fejében, hogy milyen szexi volt érezni, ahogy Tom elélvezett benne. Túlságosan is szexi, olyannyira, hogy a lábujjai már csak a gondolattól is behajlottak, és a vére újra felforrt.
Tom az oldalára feküdt Bill mögött, és magához húzta a fiút. Édes dolgokat suttogott a fülébe, és ő is legalább annyira kimerült és álmos volt, mint a testvére. Az elmúlt percekben olyan módon kapcsolódtak egymáshoz, amit ezelőtt még csak nem is ismertek.
Bill hátrafordult, és lágyan összeérintette az ajkaikat. Érezte a fenekénél Tom farkát, és miközben a csókjuk egyre mélyült, egy rövid ideig újra együtt mozogtak és dörgölőztek a másik forró testéhez.
Bill beleásított a csókba, aztán álmosan pislogva elhúzódott.
– Azt hiszem, ezt máskor is szeretném csinálni.
– Úgy gondolod?
A fiú bólintott, és lefeküdt a párnára.
– Talán.
Tom még erősebben nyomta hozzá a farkát, miközben azt motyogta:
– Én meg talán nem akarom többet.
– Ja, oké – felelte Bill grimaszolva és a szemeit is megforgatta.
– Tudom magam kontrollálni. Már évek óta azt csinálom, amikor a közelemben vagy – felelte a bátyja.
– Mióta akarsz megdugni? – kérdezte Bill kíváncsian.
– Tizenhárom éves korunk óta nagyjából.
– Pfúj.
Tom nevetett, aztán megpuszilta Bill nyakának hátsó részét.
– Ideje aludnunk.
Bill már éppen tiltakozni akart, de újra ásított, és úgy döntött, hogy enged a kísértésnek. Hamar álomba zuhant, és még akkor sem ébredt fel, amikor a kutyák nyüszíteni kezdtek az ajtó túloldalán.

Eredeti történet: undrockroll 

17 megjegyzés:

  1. Kedves HDawn!
    Első kommentelő ha xD
    Nagyon tetszett ez a fordítás, már nagyon sajnáltam őket.
    Eszméletlenül írsz és a fordításaid is brutál jók. Remélem még sokat olvashatok tőled <3
    Puszi
    Gwen.xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Gwen! :)
      Köszönöm szépen, nagyon aranyos vagy. Mivel úgy tűnik, szeretettétek ezt, talán hozok még máskor is ilyet ;) Puszi :)

      Törlés
  2. Szia Drága!
    Jó hosszú történet volt ez,és majdnem végig bőgtem az egészet.
    Amikor Bill azt mondja a félresikerült aktus után "Hogy lehetne valami helyes, ha ilyen rossz érzés?! Na ott sírtam.
    Tom... Annyira szereti Billt, hogy egy hangyányit sem akarja bántani.
    Na és a lelki fájdalom? Az valamikor jobban fáj mit a testi kín.
    Azt gondoltam nem lesz hepiend, de nagyon jó lett a vége.
    Lehet perverz vagyok, de engem nem zavart, hogy testvérek. Bár már elég sok sztorit olvastam róluk ezért megedződtem.
    Köszönöm. Puszcsi😘😘😘

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Drága!
      Te már edzett vagy a témában ;) Én is nagyon örültem a hepiendnek, és tényleg, előfordult, hogy rendesen fájtak Bill gondolatai. Amiket totál megértettem, mert nem lehet egyszerű az a helyzet, ha valaki beleszeret a testvérébe...
      Köszi, hogy írtál. Puszi! :)

      Törlés
  3. Drága Hdawn!
    Összefacsarodott a szívem a szomorúságtól a reménytelenségük, elkeseredettségüket látva, érezve. Olyan mély hiányérzet, kívánás fogalmazódott meg bennük egymás iránt, hogy ennek minden képpen be kellett teljesülnie. Extatikus volt az élmény amit átéltek, szinte irigység alakult ki bennem az átélt eufória után. Nem zavart, hogy testvérek, el tudtam vonatkoztatni, csak annak drukkoltam, hogy sikerüljön nekik, mert csak így lesznek teljesek. Fantasztikus volt a fordításod most is, mint mindig. Annyira vissza tudod adni a történéseket, hogy filmként játszódik le az ember előtt. Nagyon köszönöm ezt az élményt is!
    Millió pusszi és ölelés Szörpitől, hogy ezt is elhoztad és olvashattam.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Szörpi! :)
      Ez a történet valahogy sokkal többről szólt, mint a szexről. Imádom, ha egy sztori ennyire forró, és mégis, tele van mély érzelemmel. Azt hiszem, ezt döntöttem úgy, hogy le akarom nektek fordítani. Köszönöm, hogy írtál (mindig olyan szépen fogalmazod meg az érzelmi hátterét egy-egy történetnek <3) Puszi!

      Törlés
  4. Sziiaa!

    Fantasztikus vagy! <3
    Nem fogom tagadni, nekem tetszett, es a mai borzalmas napom utan feludules volt ilyen remekmuvet olvasni!
    Ne haragudj h most csak ennit irok, de nem futja most tobbre tolem.
    Imadtam es koszonom neked ezt a csodas forditast! <3
    Varom a tobbit! :) <3

    Puszi, D.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves D!
      Köszönöm, de a nagyrészt az eredeti író érdeme :) Én csak igyekeztem átadni azt magyarul, amit akkor éreztem, mikor először olvastam. örülök, hogy sikerült :) Sok puszi!

      Törlés
  5. Szia Hajni :)!!!
    Bassza meg Jézus, anyám borogass, és csak keresem a szavakat :D!!
    Ha Larry igaz, ennek is igaznak kell lennie, talán nem hiába készül annyi írás, kép, rajz róluk. A szerelem az szerelem, ahogy Harry Styles monda vala.
    Ahogy szeretik, igénylik egymást az nagyon szépen meg van írva.
    Ahogy vágyódnak egymás után, és az ijedtségüket, félelmeiket legyőzve egymáséi lesznek, hát az gyönyörű <3.
    Micsoda jól megírt, forró kis történet, isteni fordításban, imádtam!!!
    Köszönjük Neked, még sok ilyet, és saját írásban!!!
    Jó éjszakát, ezek után nekem is lesz :D!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia drága!
      Nagyon szeretem olvasgatni a kommentjeidet itt is, a csoportban is :D Mindig leírod, ami először eszedbe jut, és ez tetszik :) Nagyon szerettem ezt a történetet olvasni, aztán fordítani. Ahh, imádom őket :D Köszönöm a kommentet. Sok Puszi!

      Törlés
  6. Drága HDawn!
    Ez aztán a meglepetések hétvégéje!
    Frenetikus fordítás volt!!

    Húha, csak úgy csapódtam egyik sorr érzelem hullámról a másikra és közben ketté hasadt a lelkem vérzett a szívem és minden zsigeri ideg szálammal szurkoltam Nekik!
    Nagyon szépen köszönöm az élményt, és a fantasztikus fordítást!
    Szép napot Kívánok Neked Holnapra!
    Puszi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága BezTina!
      Örülök, ha sikerült titeket meglepnem, ráadásul egy elég hosszú fordítással :) Nagyon szeretem ezt a sztorit, és örülök, hogy lefordíthattam nektek :) Sok puszi!

      Törlés
  7. Hello!
    Hát ez tök jó volt *-* Régen olvastam ilyen klassz +18-as twc-t :) Köszönöm, hogy lefordítottad, nagyon szép munka :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Köszi, nagyon örülök, hogy tetszett :) Tervben van, hogy fogok még hasonlókat fordítani, vagy írni vagy vmi :)

      Törlés
  8. Drága,nagyon szépen köszönöm!
    Imádtam,de szerintem ez nem meglepö❤
    Nagyon jó kis történet volt,szegény Bill és Tom is ahogy őrlődtek,egymás nélkül nem egészek,Tom inkább ölte volna meg magát,mint h fájdalmat okozzon.Nagyon jo,h lélegezni se tudnak a másik nélkül!❤
    Álmaik is összefonodva,mint ők az életbe!
    Nagyon köszönöm!😘😘😘❤
    Remélem máskor is meglepsz ilyen kincsel!😘😘😘😘❤❤❤❤❤❤

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon megtetszett ez a sztori, a két fiú tapasztalatlanságával meg mindennek együtt. És nagyon örülök, hogy nektek is tetszett. Bizony, jönnek majd még meglepik ;) Puszi!

      Törlés
  9. Nekem még csak most sikerült megnézni ezt az oldalt de annyira tetszenek ezek a történetek köszi hogy olvashatom őket

    VálaszTörlés