2017. október 28., szombat

The unforgiving - 8. Csak… ne gyere közelebb!

Sziasztok! És végre itt a folytatás... :) A héten hazajöttem, ezért eléggé sűrűek voltak a napjaim, bocsánat a késésért. Holnap hozok nektek egy twincest novella fordítást, és hamarosan jelentkezem az Escort új részével is :) Szép hétvégét!
Zene (saját videó és fordítás): Within Temptation - In the middle of the night

In the middle of the night - Az éjszaka közepén
Sétáltam a vágy útján
Vért akartam látni a falon
Nem érdekel, ha a tűzzel játszom
Belül úgyis fagyott vagyok
Ezt mindvégig tudtam
Annyi minden történik itt, nem tagadom
De tudom, nem vagyok egyedül
Az elmémmel játszom a vágyaimon keresztül,
Érzed, hogy üldözzük az igazat
Nem tudom, miért, nem tudok várni
Mindig elvesztem az irányítást.

H.

El sem tudtam hinni. A kezeim remegtek, az arcom égett, de szépen sorjában mindent elmeséltem Louis-nak. A melankólia, a gyötrődés, a bűntudat és a szégyen egymást váltották, miközben felidéztem a múltat. Szükségem volt rá. Te jó ég, csak most jöttem rá, mennyire el kellett már mondanom valakinek mindezt! A lelkem megkönnyebbült. Tudtam, hogy másnap még lesznek olyan pillanataim, amikor ránézek, és eszembe jut: a francba, este bevallottam neki, hogy teljesen tapasztalatlan vagyok szexuális téren. Valamiért szégyelltem ezt, sokkal jobb volt elhitetni vele, hogy tudom, milyen érzés valakit a legintimebb módokon megérinteni. De eljött az igazság pillanata, és én nem akartam hazudni. Amúgy sem érdekelt, mit gondol rólam. Legalábbis ezt próbáltam bebeszélni magamnak.
Tisztázni akartam, hogy miért bűvölt el annyira az a látvány az öltözőnél, és úgy gondoltam, korábbról kell kezdenem, hogy mindent megértsen. És ő végighallgatott. Láttam a szemeiben, hogy tényleg érdekli a múltam, ezért meglepően könnyű volt teljesen megnyílni neki. És piszkosul jól esett. Aztán kimondtam… feltettem azt a kérdést, ami már jó ideje foglalkoztatott.
– Louis, te meleg vagy?
Az ujjaim a csuklójára szorultak, és szinte éreztem, ahogy meglódult a pulzusa. Félhomály volt a cellában, és bármit megadtam volna azért, hogy rendesen láthassam az arcát. Tudni akartam, hogy mennyire dühítettem fel. Vagy lehet, hogy inkább félelmet keltettem benne? Kit érdekel, szükségem volt arra a válaszra. Éreztem, hogy el akarja húzni a kezét, de nem próbálkozott túl határozottan, én pedig nem eresztettem. Egyszerűen úgy tettem, mintha nem vettem volna észre, mennyire kellemetlen neki az egész szituáció. Felálltam az ágyról és még közelebb húztam magamhoz. A térdünk összekoccant, és Louis ajkai közül kiszökött egy kis nyöszörgés.
– Válaszolj, kérlek – mondtam neki nyugodt hangon. Aztán megéreztem az illatát, és valami megváltozott. Nem a tusfürdő vagy a fogkrém mentolos illatát, hanem azt az aromát, amely ezek alatt rejtőzött. Hirtelen megfordult az egész világom, és gondolkozás nélkül hagytam magam sodródni az árral. Csak bambán néztem a szemeibe, amelyek most sötétek voltak, és hagytam, hogy teljesen elbűvöljön. Még közelebb vontam magamhoz, és ő kénytelen volt belépni a combjaim közé.
– Harry – suttogta ijedten, és én beleborzongtam, ahogy a lehelete a nyakamat és az államat cirógatta. Amikor a vérem az alhasam felé kezdett áramlani, legszívesebben a falba vertem volna a fejem, de előtte még ki akartam élvezni ezt a varázslatos érzést. Ráérek majd később bűnhődni. Túl közel… Louis túl közel volt hozzám, és erről egyedül én tehettem. Nyeltem egy hatalmasat, és előre féltem, hogy fog hangzani, ha újra megszólalok.
– Miért nem felelsz? – a hangom visszafojtott volt, és még nekem is idegennek tűnt. – A kurva életbe, állandóan az idegeimre mész – mondtam kétségbeesetten, pedig azt akartam, dühösnek hangozzon.
– Ha azt mondom, nem vagyok az, akkor eleresztesz? – kérdezte remegve. – Ha azt mondom, az vagyok, akkor engedsz a vágyaidnak? – tette hozzá úgy, mintha mindenkinél jobban ismerne.
És basszus, talán így is volt…
– A picsába – nyögtem frusztráltan és egy hirtelen mozdulattal nekilöktem a falnak. Bántani akartam. Ijesztő volt még a gondolat is, de az volt a célom, hogy behúzzak neki egyet. Olyan jól megvoltam nélküle, aztán beköltözött a cellámba, és azt hitte, jár neki a hely a szívemben is. És ez felbaszott. Már emeltem volna a kezem, de egyik pillanatról a másikra meggondoltam magam. Az egyik kezem még mindig a vállán volt, azzal szegeztem fel a falra, a másik pedig úgy döntött, innentől kezdve önálló életet fog élni. Az ujjaim a derekánál a pólója alá csúsztak, és finoman végigcirógatták a bőrét. Meglepődtem. Nem gondoltam volna, hogy képes vagyok valakihez ilyen óvatosan hozzáérni, mert még akkor is az erőteljes, durva mozdulatok domináltak, amikor saját magam kényeztettem. De láttam, hogy Louis is megilletődött. Hiszen mindketten biztosak voltunk benne, hogy ezt nem fogja megúszni vérző orr nélkül, erre most úgy cirógattam, mintha végtelenül törékeny üvegből lenne. Az előbb még erőteljesen zihált, de mostanra levegőt is elfelejtett venni. Nem volt időm arra, hogy a saját létfunkcióimat ellenőrizzem, mert az agyamat és az érzékszerveimet teljesen lefoglalták Louis reakciói. Mindenhol apró libabőröket hagytam a testén, ahol az ujjaim elhaladtak, miközben az illata betöltötte az orrom. Aztán Louis elfordította a fejét, és nem volt hajlandó rám nézni. Én viszont nem tudtam megállni.
– Olyan forró a bőröd – jelentettem ki teljes eksztázisban. Már a saját nevemet is kezdtem elfelejteni, mert csak az járt az eszemben, hogy Louis, Louis, Lou… Belemarkoltam a csípőjébe és még közelebb vontam magamhoz. Csak akkor esett le, mekkora bajban vagyok, amikor a kemény farkam a hasának nyomódott.
– Harry – kezdte halkan, és a hangja még mindig remegett. – El kell engedned… meg fogod bánni. Kérlek.
– Mondd el! – parancsoltam rá, és egy kicsit megráztam a vállánál fogva. Pedig nem is érdekelt a válasz. Az egészet azért csináltam, hogy még ne kelljen elengednem.
– Számítana valamit? – suttogta, és a tenyerét a csuklómra szorította, hogy eltaszítson magától. Az agyam leghátsó zugában már őrülten keringtek a gondolatok arról, hogy mi a fenét csinálok éppen a cellatársammal, miközben minden sejtem azért kiáltott, hogy szorítsam még jobban magamhoz ezt a csodálatos fiút. – Harry, fel vagy izgulva – mondta halkan, amikor még mindig nem engedtem el. – Lökj le az ágyra és döngölj a matracba, vagy verd ki magadnak. Csak döntsd már el, mert a csípőmön már így is ott fog maradni az ujjaid nyoma.
Azt hiszem, nagyon bután nézhettem rá, amikor felfogtam a szavait. Zsigerből kezdtem volna állítani, hogy hülyeségeket hord össze, de azzal csak még kínosabb helyzetbe sodortam volna magam. Kár lenne tagadni, a farkam annyira feszült, hogy csoda, ha az alsóm még nem repedt le rólam. Elbűvölten néztem le rá, hiszen ő tette ezt velem. Beleolvadtam a tekintetébe, és annyira szerettem volna látni a kék szemeit, de sajnos nem volt elég fény. Aztán meghallottam a folyosón a lépteket és kulcscsörgést. Hirtelen eltűnt a varázs, és úgy néztem a kezemre, ami még mindig Louis meztelen bőréhez tapadt, mintha nem is hozzám tartozna. Hátraléptem néhányat, az arcom a tenyerembe temettem, és próbáltam észhez térni.
– Jézusom, jézusom… – ismételgettem magamban, mint egy mantrát, és közben fel-alá mászkáltam.
– Harry, semmi gond – hallottam meg Louis hangját. Amikor felnéztem rá, láttam, hogy ugyanott áll a fal mellett, és ő is próbálja összeszedni magát, miközben halkan zihál. – Vegyél két mély lélegzetet és próbálj megnyugodni. Ez nem a világ vége.
– Csak… ne gyere közelebb! – nyögtem ki frusztráltan.
– Nem is akartam – tartotta fel a kezeit védekezőn. – De nem tudok távolabb sem menni. Ez a cella nem valami tágas – nézett körbe a kis helyiségben.
– Olyan jó lenne, ha átmehetnék máshová… Nem maradhatok a közeledben – mondtam teljesen elveszve, és már azt sem tudtam, miket hordok össze.
– Ezt nekem kéne mondanom – szólalt meg Louis. A hangja csupa keserűség és gúny volt. – Elvégre te szorítottál a falhoz, és nyomtad hozzám a merev farkad.
– Louis, fogd be! – szóltam rá, de ezúttal már meg sem kíséreltem közel lépni hozzá. Abból semmi jó nem származott volna. Háttal nekidőltem a szemközti falnak, és néhány percig így néztünk egymással farkasszemet. Akármennyire nem akartam, hogy kimondja, teljesen igaza volt. Ahogy kezdtem lenyugodni, egyre rosszabbul éreztem magam. Mi vagyok én? Valószínűleg egy perverz állat, amiért akarata ellenére ilyeneket műveltem vele. – És még én kérdezem tőled, hogy meleg vagy-e – nevettem fel kényszeredetten, és vártam, hogy reagáljon valamit. Akármit. De ő csak ott állt a kis cella túloldalán, és oldalra döntött fejjel bámult. Annyira szerettem volna olvasni a gondolataiban… vagy legalább a tekintetében, de azt a kurva lámpát már rég lekapcsolták. – Sajnálom – mondtam a szégyentől remegő hanggal. Undorodtam magamtól. – Nem akartalak…
– Nem bántottál! – szólt közbe, mielőtt még befejezhettem volna.
– Fizikailag talán nem, de… ez már bőven szexuális zaklatásnak számít – halkítottam le a hangom, mert egy őr éppen elhaladt az ajtó előtt.
Louis egyik pillanatról a másikra kuncogni kezdett, én meg zavarodottan néztem rá. Úgy tűnt, nagyon jól szórakozik, és már semmit sem értettem. Felszegeztem arra a kurva falra, miközben annyira fel voltam izgulva, mint még sosem. Legközelebb majd arra fogom kérni, hogy vegye fel a szappant? Elborzadva megcsóváltam a fejem és visszanyeltem a hányingerem.
– Elmondanád, hogy mi olyan vicces? – kérdeztem, amikor már nem bírtam tovább. A normális emberi reakció az lett volna, ha megijed és undorodik tőlem, nem? Legalábbis én ezt gondoltam magamról. De hogy mi járt Louis fejében…
– Túl komolyan veszed, Harry – válaszolta, és még mindig hallottam, hogy mosolyog. Olyan jó lenne egy kis fény…
– Komolyan? – hőköltem hátra, és a szemöldököm felszaladt egészen a hajam alá.
– Mondd el, mi történt! – kérte Louis határozottan.
– Én… – kezdtem döbbenten. – Felbosszantottál, és meg akartalak ütni – válaszoltam vékony hangon. – Sajnálom.
– És aztán mi történt? Mert utána még legalább öt percen keresztül nem eresztettél.
– Basszus, Louis, mik ezek a kérdések? Te is ott voltál, tudod, mi történt – háborodtam fel, és az utolsó pillanatban fojtottam vissza a hangom. A mondandóm végén már csak sziszegtem a fogaim között.
– Én tényleg tudom – helyeselt, majd óvatosan tett felém egy lépést. – Viszont úgy tűnik, neked fogalmad sincs róla.
– Tessék?
– Igen, Harry – bólogatott miközben felmászott az ágyára. – Talán annyira el voltál veszve a kis világodban, hogy észre sem vetted, velem mi történt.
– A fenébe… tényleg bántottalak, én… amikor odanyomtalak a falhoz?
– Nem! Illetve igen, akkor – magyarázta Louis, és fáradtan felsóhajtott. – Nem bántottál, de rám is elég nagy hatással volt a közelséged. – A hangja a mondat végére olyan halk lett, hogy alig hallottam. – Kívántalak. Nagyon. És nem ellenkeztem volna, ha többet akarsz. – És ezzel bebújt a takarója alá, majd egy kis helyezkedés után a fal felé fordult.
Percekig álltam mozdulatlanul, és még sosem esett ilyen jól, ahogy a hideg fal lehűtötte a hátam.
Másnap mániákusan kerültem Louis-t, de úgy tűnt, ő sem akar velem beszélni. Az étkezéseknél Derek mellé ült, és annak ellenére, hogy egész nap bámultam, ő észre sem vette, hogy szinte már lyukat égetek a hátába. Nem akartam vele beszélni, mert nem jutott eszembe semmi, amit mondhatnék, de az tény, hogy képtelen voltam levenni róla a tekintetem. Meg akartam fejteni, mert még mindig egy talány volt számomra. De jó lett volna azt is kideríteni, én mit is akarok tőle. Egyedül az esti zuhanynál kerültünk közel egymáshoz, mert nem volt máshol hely, csak mellette. Először próbáltam a csempékre, és a lefolyó víz örvénylésére koncentrálni a talpam alatt, de azt vettem észre, hogy egyre többet pillantgatok felé. Néztem a bokáját, az izmos vádliját, majd a gyönyörű combjait. Szinte észrevétlenül siklott egyre feljebb a pillantásom, és amikor megláttam a félig merev farkát, hirtelen elkerekedett szemekkel kerestem meg a tekintetét. Engem nézett, és attól féltem, olvas a gondolataimban. Nem mintha lett volna értelme, még én sem tudtam kiigazodni rajtuk. Louis halványan elmosolyodott, aztán becsukta a szemét, és a zubogó víz alá állva mosta le a hajáról a sampont. Kizárt, hogy láttam már ennél erotikusabbat, de úgy tűnt, még ezt is felül tudja múlni. Amikor a kezeivel elkezdte átsimogatni magát, hogy lemossa a tusfürdőt, és közben kacéran mosolygott rám, azt hiszem, átfutott a fejemen, hogy ha nem találok ki sürgősen valamit, én is le fogok folyni a lefolyón.
– Harry!
A nevem hallatán összerezzentem, és hiába folyt rám a meleg víz, hirtelen kirázott a hideg. Louis is zavartan pillantott rám, és amikor újra találkozott a tekintetünk, azt hiszem, kiülhetett az arcomra a félelem, mert már ő is kétségbeesettnek tűnt.
– Harry! – mondta Jason újra, és már sokkal közelebb volt. Ijedten felé fordultam, és önkéntelenül takartam el magam a kezeimmel. – Hát itt vagy – tette hozzá elégedetten, és egy pillanatra Louis felé nézett. – Tomlinsonnak látogatója érkezett. Gyorsan törölközz meg, a kollégám majd elkísér – intézte hozzá a szavait gúnyosan vigyorogva.
Amikor Louis kilépett a zuhanyzóból, nem indult el rögtön. Gyanúsan méregette Jasont, és láttam rajta, hogy mondani akar valamit, de amikor megráztam a fejem, bezárta a száját és az egyik őr kíséretében elhagyta a párás helyiséget. Jason mellém hajolt, és elzárta a vizet. Nem érdekelte, hogy kicsit nedves lett a ruhája ujja, ahogy az sem, hogy szinte teljesen összesimultunk.
– Ne takargasd magad! – suttogta a fülembe, és ellentmondást nem tűrően feszítette hátra a kezeimet. Ennyi volt. Hozzám ért, és én úgy kezdtem remegni, mint egy nyárfalevél. Hátralépett egyet, végignézett rajtam, és izgatottan megnyalta az ajkát. – Kibaszottul velem jössz az irodámba.

16 megjegyzés:

Petruska írta...

Ááá Drága nagyszerű rész volt!
Harry félelme,nem tudja mi történik vele,igaz Louis se könnyiti meg a dolgát.de lehet jobb is igy,nem sietteti engedi,h naga fedezze fel a dolgokat.
A zuhanyzós jelenet jo volt,amíg az a görény be nem lépett.
Remélem,h valaki közbejön és nem tudja elvinni,véghez vinni amit akar!
Izgatottan várom a folytatást!
Köszönöm neked ezt a mai részt is!😘😘😘😘😘😘❤

Unknown írta...

Drága HDawn ! Nagyon tetszett ez a rész is . Harry imádni valóan bizonytalan.Most ő a gyengébb és Louis a magabiztosabb.De ez érthető ,hiszen ő jobban tisztában van magával . Sok dolog érdekelne ...Louis az első hús,vér fiú akit megkívánt ? Milyen ,úgy melegnek lenni ,hogy csak akaratod ellenére ,erőszakkal nyúl hozzád valaki ? Mikor jött rá Harry ,hogy a saját neméhez vonzódik ? Ismét úgy zártad le a fejezetet ,hogy rághatom a körmöm a következőig .Köszönöm ,fantasztikusan írsz :) Millió puszi Boróka

Andrea Nagy írta...

Szia Drága!
Harry édes kicsi fiú.
Nem tudja mi is ő.
Magyarázkodik, pedig a képlet egyszerű.
Tetszik neki Lou, már az első perctől.
Tagadja, mert mégis csak egy börtön ahol van csupa pasival.
Amikor eljön az igazság órája bepánikol.
Kit lehet hibáztatni mindenért? Persze, hogy azt aki ott van, aki miatt össze van zavarodva, aki olyan érzéseket vált ki belőle amit még nem érzett sosem.
Louis ez a valaki, aki felboritotta a világát és gyengévé teszi.
Zuhanyzó fétisem van mondtam már?
Lehet kád vagy kabin mindegy, csak záporozzon a forró víz és legyen két gyönyörű test aki szenvedéllyel ér egymáshoz.
De ez nem azt jelenti, hogy díjaznám a
Jason és Harry kombot sem a tusolóban sem az irodában. Szegény baba így is halálra van rémülve, nem kell fitoktatni a fölényét az őrnek. Vagy ettől nagyobbnak érzi a farkát? Szemét!
Harry tudja mire számíthat. Volt már része benne? Volt ő már abban az irodában kettesben Jasonnal? Azért retteg ennyire?
Gyorsan a következő részt!
Izgulok!
Jesszus majd elfelejtettem... Ki jött Louishoz?
Szipi - szupi rész lett!
Pusszi 😍😍😍😘😘😘😘😘

Névtelen írta...

Sziia!

Uristen ez valami fantasztikus lett!
Kezdem ugy erezni h vegre kezd egy kicsit beindulni a sztori! Felre ne ertsd, en eddig is imadtam, de vegre Harry kezd rajonni (?) h mi is van vele! Imadtam, es imadom h Lou nem konnyiti meg a helyzetet! :D
A zuhanyzos resz, ahw... :P
Megtobb ilyet, meg olyat is ami a cellaban volt! Alig hittem el h Hazz felkente Lout a falra :P vegem volt, alog varom h komolyabb dolgok is tortenjene koztuk, es alig varom h ezt h fogod kivitelezni! :D :P
Kijott Louhoz, az apja? :/
Jason pedig grrr :@ Szegeny pici Hazza :’( Szeretem az olyan torteneteket ahol van egy gonoszabb, gengszteresebb ficko, aki megneheziti fohoseink eletet, de felek h bantani fogja - ujra? - Hazzat! :(
Nagyon varom a kovi reszt, keeeeeeerlek siess vele, alig birtam kivarni ezt a reszt is! :( Es megint csunya befejezest hagytal nekunk! :D :(
Koszonom az ujabb fantasztikus reszt! <3

Puszi, D.

Carmen írta...

Szia, csajszi! Mondtam már, mennyire imádtam ezt a részt? Igen, mondtam :D Hihetetlen jól lefestetted Harry összevissza gondolatait, amiken nem tud kiigazodni. De a legszebb az egészben az, ahogy megpróbálja megfejteni saját magát, és közben szépen elmegy a nyilvánvaló tény mellett, hogy Lou is beledöglik, hogy nem folytatja, amit elkezdett. Aww... kis vaksikám... :D De Lou rendes volt, egyrészt mert nem használta ki a helyzetet, másrészt meg önként kiadta magát. Pedig abban a helyzetben simán beadhatott volna bármilyen mesét vaksi Harrynek :)
Nagyon várom a folytatást! Pussszantáás!

Dreamy Girl írta...

Sziaa!
Wow! Imádtam! Ez valami eszméletlen lett! Megöltél az elejével, komolyan! Szinte levegőt is alig mertem venni, annyira izgultam, hogy most mi lesz! Kicsit már ki vagyok éhezve, hogy legyen valami, de imádom, ha valaki nem sieti el a dolgokat! Attól még jobban végem van XD mondjuk mitől nem, már csak elég, ha egymásra néznek, és én már a síromban fekszem XD
Ahogy leírtad Harry bizonytalanságát az valami eszméletlen jó lett! Annyira élethű az egész! Tökéletes! *-*
A zuhanyzós jelentről meg nem szeretnék beszélni, mert abból csak baj lesz, dw basszus, Louis, miért kell szexizned?? Ahh, nee, kinyír! Láttam, érted?? Láttam, magam előtt az egészet 😭😭 Jó, leálltam, muszáj, pedig elég sokat tudnék írni arról a jelentről...
NEEEEM! NEM! ÉS NEM!! Nem akarom! Jason ne!! Nem csinálhat semmit Harryve! Egy újjal se érhet hozzá! Istenen nee! Most ugyanazt érzem, mint mikor Louisnál hagytad abba ilyen gonoszan!! Félek, de azért rohadtul várom a folytatást!! *-*
Puszii ❤❤

Gyö írta...

Szia Hajni! És Többi Cellatárs! (Mert Mi meg szerintem Hajni (többek között) műveinek, Hajninak a rabjai vagyunk! Csak Mi nem is akarunk szabadulni! 😊😘😊) Ma reggel végre arra ébredtem, hogy nem fáj a buksim és még rész is van! 😁😍😁 Köszönöm már jól indul!😘😘😘 Éssssss a rész.......hhhmmmm........mit is mondhatnék?🤔🤔🤔🤔Eszméletlenül cool Harry karaktere, hihetetlenül tetszik, hogy úgy macsó, hogy közben egy "Teddy Bear" (Boo)😉😉😉 lakozik lelkében és ezt Te nagyon jól adagolod, váltogatod és mutatod meg Nekünk. (Azért dobogott a szívecském, hogy ne nem üsse! Mert úgy tipikus férfi lett volna. Mindenért a "NŐ" a hibás! Azért is ha feláll, meg obviously ha nem akkor is! Bocsi elkalandoztam!☺️☺️☺️) Nagyon tetszett a "Suttogós" rész!♥♥♥ Lou kicsi csípője, na majd eljutunk oda, hogy H. megpuszilgatja.😍😍😍 Lou-t is IMÁDOM!!! Szerény, de még sem nyuszi, plusz boldogság, hogy nem hagyta Harry-nek, hogy csak úgy "ledarálja"! Kis pimasz! 😉😍🤔🤔Nem is értem, honnan az ihlet?😜 Megint telepakoltad érzelemmel, bár róluk szerintem máshogy nem is lehet írni. ♥♥♥ Nem biztatlak, hogy sokáig húzd "A NAGY" egymásra találást, de nekem tetszik ez a lassabb tempó. Kicsit olyan mint mikor a víz nyaldossa a partok, eléri ad egy puszit, de már fut is vissza......kell az ismerkedés. Anti kedvenc "őrünk" (Javasolhatnám, hogy olvasd el az ŐR fogalmát?!?😂🤣😂Vagy a karaktereddel olvastasd el? Elsősorban: VIGYÁZ, ÓV. NEM BÁNT!!!! VÉD!!!) nem eshetne véletlenül egy börtönlázadás áldozatául???Hhhhmmmm??? NA? Légyszi!!!!😂😎😂😜😘😏 Harry még szűz (csak a kezét ismeri) ha jól követtem, nem? Hajni Plósz nehogy rátegye a mocskos kezét Jason! Vagy magára tetesse H. kezecskéjét! Minden nemű ártatlansága Lou-t illeti! Ne csináld ezt velünk!🤨😐🤨 A tusolás is NAGYON szemléletes lett!😍😍😍Mit ne mondjak jól esett a KV mellé...Óóóóóóó kicsi Lou teste....😍😍😍Olyan pocsékul írtad le, hogy én is vizes lettem!😂🤣😂 Bár nekem csak a nyálam csöpögött!!!🤤😜🤤😋( Tiszta beteg vagyok! A gyerek szokta nézni a Dóra a felfedező mesét, és abban ha valamit esznek ami jól esik, mindig mondják, hogy : Hmm delicious! És valamiért ennél a résznél a fejemben hallom, bár kicsit erotikusabban ahogy mondják!😂🤣😂 Kész, menthetetlen vagyok...már a mesék intrójáról is hallucinálok!) Arról már nem is teszek említést MEGINT milyen véggel hagytál itt minket!😘🤗😘 Köszönöm! (Én kis suttogóm!🤗😘🤗) Gyöngyi, Szercsi Van <3<3<3 és csontropogtató ölelések hada!

BezTina írta...

Szia HDawn!

Szent szikrázó vonzalom, kéttségbeeséstől vonyító belső hang!

-Harry... Nem is tudja mi is ő, szent érésben lévő paradicsom...Harry érző ember vagy és igen vonzodsz Louhoz de nem nem azért mert férfiakkal vagy körül vêve több mint valószínű akkor ia így éreznél, ha kint lennél és nők százai vennének körül...természetes hogy ez ilyesztő, de cseppetsem rossz csepetsem helytelen
- Lou minden reakciódat imádtam
- Jason....rád még a nem szép szavak is túl szêpek, de jön még rád út henger, ásó, kapa...nagy kasza..

Nagy Szépen köszönöm, hogy ezt a rêszt is olvashattam!

HDawn írta...

Sziaa!
Valamiért jobb megoldásnak láttam, ha Lou bizonyos szintig "passzív" marad, maximum egy két elejtett megjegyzés :D Az, hogy mi történik Harryvel, hamarosan kiderül ;) Én köszönöm, hogy írtál :) Puszi!

HDawn írta...

Szia drága!
Bizony, vannak olyan dolgok, amiben Lou a tapasztaltabb :) Harry lelki vívódásairól lesz még szó, Louis-nak nem lesz vele túl könnyű dolga éppen azért, mert H sincs tisztában saját magával. Köszönöm a kedves szavakat. Puszi :)

HDawn írta...

Szia :)
Teljesen jól átláttad Harry viselkedésének lényegét, ilyenkor nagyon örülök, hogy nektek is átjön, amit homályosan közölni akarok ;) A zuhanyzó... de túl egyszerű lett volna, ha senki sem zavarja meg őket, nemde? :D Az őrről nem mesélhetek, de a következő részekben választ kapsz majd a kérdésekre :) Puszi!

HDawn írta...

Szia D!
Köszönöm, nagyon aranyos vagy :) Igen, azért tettünk egy elég nagy lépést a sztori alakulásával kapcsolatban. És azt hiszem, innentől kezdve nem is lesz megállás ;) Azt megígérhetem, hogy Lou és Harry fog majd egymással egy s mást csinálni, de azt nem árulhatom el, mikor :) Hamarosan kiderül! Sok puszi :)

HDawn írta...

Szia :)
Azt hiszem, már Lou is kezdi unni azt, hogy nem érhetnek egymáshoz ott és úgy, ahogy szeretné :D De talán így volt a legjobb... ha letaperolja Harryt, megint meglett volna a bűnbak. Mindjárt küldöm a folytatást ;) Puszi!

HDawn írta...

Szia Dreamy!
Lesz valami... előbb utóbb biztos, ismersz... :D Louis nem csak Harrynek, hanem az olvasóknak is szexizett ;) Szerettem azt a részt írni, tényleg kár, hogy így kellett véget érjen, de remélhetőleg lesznek majd olyan pillanataik is, amit senki sem zavar majd meg ;) Nemsoká jön a folytatás. Puszi :)

HDawn írta...

Szia Gyöngyi!
Köszönöm szépen a hosszú kommentet, ismét nagyon sokat nevettem rajta :D Ahogy azon is, hogy nem bánnád, ha Jasont egy börtönlázadás alkalmával kinyírnám :D Hát jó, meglátjuk, mi lesz vele... ahogy azt is, mi lesz Harryvel. Sietek a folytatással :) Szercsi van :) Pussz!

HDawn írta...

Szia :)
Érésben lévő paradicsom... :D Rajzoltam Jason neve mellé még egy keresztet ;) Harry egy kicsit még bizonytalan, de talán valamikor majd valaki elmondja neki azokat, amiket leírtál. Köszönöm a kommentet. Puszi :)